Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.17 . 36 Duna TV vissza Magyar térnyerés az Európai Parlamentben Erdélyma [ 2009. július 17 ., 07:20 ] Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke, az eddigiek közül a legmagasabb rangú magyar tisztségviselő a Magyar Hírlapnak adott interjújában első és legfontosabb feladatának a szlovák nyelvtörvény elleni harcot jelölte meg, és ezt nyomatékos ította az első alelnöki felszólalásában Strasbourgban is. Az öt évre szóló új EPciklus első két és fél évében Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő az elnök. Megválasztásuk erős néppárti befolyást jelent az EP munkájára. A magyar néppárti alelnök szerint: „Egész KeletKözépEurópa sikere Buzek és az én megválasztásom, de alelnöki posztom a Fidesz egész Európában egyedülálló és kiemelkedő választási győzelmének köszönhető, és az elmúlt öt évben végzett munkánk elismerése is." Magyarország a június 7i válas ztások eredménye révén huszonkét képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, de a határon túli képviselőkkel együtt összesen huszonhét magyar képviselő és ezek nagyszámú szakértői kisegítője dolgozik Brüsszelben. (Lehetne eggyel több magyar képviselő is, ha Erdélyen nem indázik végig a magyar összefogást ellenző áramlat.) Szájer József EPképviselő közlése szerint a sziléziai születésű Jerzy Buzek, aki jól ismeri szűkebb pátriájából a kisebbségi kérdést, kijelentette, hogy elnökként még erőteljesebben ál l ki az emberi jogokért, és megígérte, hogy „a magyar barátaiért, a magyar ügyért kettőzött erővel harcol majd". A jó hír hallatán immár mosolyogni lehet azokon a magyarhoni bakafántoskodásokon, amelyek az előző EPciklusban az egyik leghitelesebb és legk épzettebb magyar ember, Schmitt Pál képviselővé választását kísérték, és a nemzetközi sportélet irányításából való eltávolításáért ügyködtek, de jó lesz továbbra is figyelni rájuk, mert a magyar nemzeti érdekek képviselete sokak szemében továbbra is szálka marad. Magyarországon — végre — ötpárti egyetértés született a szlovákiai nyelvtörvény elítélését illetően. Ezzel összecseng a romániai magyar EPképviselők törekvése, hogy önálló képviselőcsoportot alkossanak. Csak üdvözölni lehet, ha végre a magyar érd ekképviselet a nemzetközi porondon is erőre kap és eredményeket tud felmutatni. Sylvester Lajos, Háromszék vissza Új magyar nyelvű szakokkal egészült ki az erdélyi felsőfokú oktatás Krónika 2009. július 17. Új szakok bei ndításával bővült Erdélyben a felsőfokú oktatás. Kolozsváron várostanulmányi, társadalommarketing, művelődésszervezői, illetve a római katolikus teológián a hittudományi, ugyanakkor más nyelvvel nem társított magyar irodalom és nyelv, Gyergyószentmiklóson geodézia, Marosvásárhelyen táncművészeti, szakon tanulhatnak magyarul az elsőévesek. A Partiumi Keresztény Egyetemen két mesterképző kurzus indul, ugyanezt készíti elő a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem is. Továbblépésre nyitottak. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a mesterképzést készít ik elő idén. A Babeş – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) néhány új magyar nyelvű szakra is várják a jelentkezőket. Újdonságnak számít ugyanis a magyar nyelven ősztől induló várostanulmányi, társadalommarketing, m űvelődésszervezői, illetve a római katolikus teológián a hittudományi, a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozaton a geodézia szak. A korábbi évtizedekhez hasonlóan a bölcsészkari képzésen is van újdonság, hiszen most már a más nyelvekkel nem társított, ún . tiszta magyar nyelv és irodalom szakon is indul képzés. Minderről Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese számolt be a Krónikának. Mint mondta, az új szakokon egyelőre csak nappali tagozat működik, hiszen távoktatásos képzés csak a már létező, bejárato tt szakokon lehetséges. Hozzátette, a tervektől eltérően egyelőre nem indítják el a magyar nyelvű muzeológia szakot, mivel azt még nem sikerült jóváhagyatni.
