Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.17 . 19 Ezt a hozzáállást kihasználva a szlovák kormány - amely jelenleg nemzeti pártokból tevődik össze - mindig kijátszhatja a "magyar kártyát" - mondta Ivo, aki szerint nemzetiségi ellentétekre é pítő lépések legtöbbször a többség helyeslését váltják ki, így hát a kormány a szlovák nyelvtörvénnyel egyáltalán nem kockáztatta a népszerűségét. "Épp ellenkezőleg, nagyon eszes húzás volt ez a kormány részéről, amely a gazdasági problémákról a figyelmet folyamatosan a kisebbségi kérdésre terelheti. A szlovák és a magyar kormány közötti pingpong, ez a sokszor irracionális küzdelem lefoglalja a szlovák közvéleményt" - fogalmazott Ivo. A puha uniós reakció nem segít Rövid távon a magyar diplomácia nem képe s rábírni a szlovák kormányt, hogy változtasson nyelvi politikáján. A nemzetközi fórumokon - például Brüsszelben - erősödő tiltakozás ugyanakkor kínos helyzetbe hozhatja Pozsonyt, de Ivo szerint akkor sem belpolitikai téren. "A szlovák lépések hatására vá rhatóan sok európai politikusban felmerülhet, hogy Szlovákia diszkriminálja kisebbségeit. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy az EU felvesze egy erősen kritikus pozíciót" - mondta a szlovák politológus. Szerinte az egyik lehetőség, hogy az unió puhán reag ál a nyelvtörvénymódosításra - ez esetben Pozsony biztonságban érezheti magát , a másik pedig a konszenzusos fellépés. "Ha például az EP többségi szavazattal határozatot hoz a szlovákiai kisebbségek védelmében, ez előbbutóbb rábírhatja a szlovák kormány t, hogy módosítson hozzáállásán" - magyarázta, hozzátéve: egyelőre még Szlovákiában is figyelik az uniós reakciókat. (Az EP szerdai ülésén három magyar képviselő is beszélt a szlovák nyelvtörvényről, az egységes, uniós szintű reakció azonban még várat magá ra.) Ha utcára mennének a magyarok Samson Ivo szerint egy másik irányból is nehezedhet olyan nyomás a szlovák kormányra, amely visszatáncolásra kényszeríti: a szlovákiai kisebbségek részéről. Szerinte azonban ez is kétesélyes, mert ha a magyar kisebbség képviselői megmaradnak a szóbeli bírálatnál, nem érnek el semmit. Szerinte csak széleskörű magyar tiltakozás bírhatná változtatásra Pozsonyt - ha például a magyarok utcára vonulnának, tömegesen égetnék el vagy küldenék vissza a kiadóknak az új, sokat bírál t tankönyveket, és állandó aktivitást mutatnának. A kérdésre, hogy látjae ennek jeleit, Ivo azt válaszolta: még nem. "Innen Pozsonyból egyelőre úgy tűnik, a magyar kisebbség már nem olyan erős, mint pár éve volt, és egyelőre nem képes a mozgósításra. (A szlovákiai magyar politika sem éli fénykorát, éppen egy pártszakadáson van túl - erről bővebben itt olvashat.) A politológus szerint a szlovák kormánynak a nyár is kapóra jön, ezekben a hónapokban ugyanis nincs sok esély egy széleskörű tiltakozás kibontako zására. Samson Ivo véleményét igazolni látszanak a szlovák kormány reakciói a Budapestről érkező bírálatokra. Dusan Caplovic szlovák miniszterelnökhelyettes például, amikor július elején negyedórára összefutott Bajnai Gordonnal, azt mondta neki: szerinte a nyelvtörvény módosítása a nemzeti kisebbségek sztenderdjeit erősíti, és annak érdekében hozták meg, hogy "a szlovák nyelvet jobban, színvonalasabban használják". Fico kormányfő pedig néhány nappal a módosítás után - anélkül, hogy a magyar kritikákra érd emben reagált volna - röviden annyit mondott: szerinte rendben van az államnyelvtörvény módosítása. 5000 euró A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell hasz nálni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvén y rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat. (Itt olvashat részletesen a törvényről.) Ivo emlékeztet rá, hogy csak törvénymódosításról van szó, maga a nyelvtörvény ugyanis 1996ban lépett hatályba. Ennek ellenére tény, hogy a módosítás sérti a kisebbségeket, és megmutatja a politika törekvését, hogy - bár alapvető jogaikat nem korlátozza - a kisebbségeknek juttatott teret kissé megnyesegesse, saját népszerűsége érdekében - tette hozzá. vissza
