Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.17 . 12 A napirendi pontok között szerepel a felvidéki magyarokat hátrányosan érintő szlovák nyelvtörvény június 30ai módosítása is. Ezen kívül át tekintik a békéscsabai szlovák oktatási intézmény felújításának és a pilisszentkereszti Szlovák Ház építésének ügyét. A vegyes bizottság ülésein készülő jegyzőkönyvekről és javaslatokról a két ország kormányai határozatban döntenek. A feladatok végreha jtásáról az illetékes minisztériumok gondoskodnak. vissza Lajcák szerint a szlovákmagyar kisebbségi vegyes bizottságnak kellene rendeznie a kétoldalú problémákat Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 20 09. július 16., csütörtök (MTI) - Miroslav Lajcák szerint a szlovákmagyar kisebbségi vegyes bizottság megfelelő terep a Pozsony és Budapest között felmerülő kétoldalú problémák rendezésére. A szlovák külügyminisztérium csütörtökön Pozsonyban abból az alkalomból adta ki a tár cavezető nyilatkozatát, hogy pénteken Budapesten ülést tart a szlovákmagyar kisebbségi vegyes bizottság, amely megvitatja a közelmúltban elfogadott módosított szlovák államnyelvtörvény eltérő értelmezéseit. Lajcák kifejezte meggyőződését, hogy a szaké rtői tanácskozáson a vita racionális, tárgyilagos és politikamentes lesz. A nyilatkozatban ismételten leszögezte, hogy kétoldalú ügyről van szó. "Szlovákiának és Magyarországnak képesnek és hajlandónak kellene lennie arra, hogy a problémát egymás közt oldják meg, s ne terheljék vele az Európai Unió intézményeit" - húzta alá a pozsonyi diplomácia irányítója. Az 1995ben Párizsban aláírt magyarszlovák alapszerződés értelmében 12 vegyes bizottság alakult. A kisebbségi vegyes bizottság felváltva Budape sten, illetve Pozsonyban tartja üléseit évente egyszer. A szakértők ajánlásokat fogalmaznak meg a kormányok számára. A szlovák államnyelvtörvény módosítását két hete fogadta el a pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok élesen bírá lták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is, és egyelőre elmaradt a július elejére tervezett magyarszlovák kormányfői találkozó. vissza Magyar é s román politikusok térségünk országainak rendszerváltásáról és integrációjáról Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bálványos, 2009. július 16., csütörtök (MTI) - A keletközépeurópai országok rendszerváltás utáni euroatlanti integrációja az ered etileg reméltnél gyorsabban zajlott, de ez a folyamat ma megtorpanni látszik a NyugatBalkánon és Ukrajna nyugati határánál, térségünk ben ugyanakkor még sokat kell tenni a demokrácia kiteljesedéséért - erről beszéltek csütörtökön Bálványoson román és magyar politikusok, politikai szakértők. A XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki programjának egy részét a tábor h úsz évvel ezelőtti helyszínén, Bálványoson tartották. A szabadegyetem két "alapító atyja", Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke életfát avatott abból az alka lomból, hogy most ünneplik a bálványosi folyamat elindulásának huszadik évfordulóját. Az alsócsernátoni Haszmannnépiskolában faragott emlékfával arra emlékeztek, hogy ezen a helyszínen szervezték 1990 és 1996 között a táborokat. Később a rendezvény kinőtt e a kempinget, így költözött le a Csomádhegy túloldalán fekvő Tusnádfürdőre. Az avatási ünnepség után ugyanitt kerekasztalbeszélgetést rendeztek "Keletközépeurópai blues. Erős térségpolitika? Mennyire volt sikeres a rendszerváltás a térségben?" cí mmel. A geopolitikával foglalkozó Molnár Gusztáv a térségben zajló integrációs folyamatok két sebességéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a nyugati hatalmak kezdetben az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felzárkóztatását akarták, a térség többi államát nagyobb időperspektívában akarták az euroatlanti integráció részesévé tenni. Az előadó szerint azonban a folyamat felgyorsult, jelenleg azonban megtorpant a NyugatBalkánon és Ukrajna nyugati határánál. Dinu Zamfirescu román liberális po litikus a Nagy Imre újratemetésén részt vevő, az akkori magyar ellenzékkel közös nyilatkozatot aláíró román értelmiségiek egyikeként szólt a rendszerváltásról. Szerinte a térségben különböző módon zajlott az integráció. Az országok egy része ugyanis már el eve demokratikus hagyományokkal rendelkezett - mondta , más országokban, így Bulgáriában és Romániában viszont még sokat kell tenni az európai értékek meggyökeresedéséért. Egyed Péter kolozsvári filozófiatörténész kifejtette: a rendszerváltás előtt a térség országaiban ugyan hiányzott a szabadság, de biztonság volt, a demokratikus rendszerben azonban a szabadsághoz bizonytalanság is társul. A romániai helyzetet illetően úgy vélte, hogy a román többség nem tekinti államalkotó tényezőnek a romániai magy ar kisebbséget, hanem olyan közösségnek, amelyet "kezelni", "kézen fogni" kell. EcksteinKovács Péter,
