Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 15 A lemondott kormányfő szokatlanul radikálisan beszélt az utóbbi hetekben arról a területi vitáról, amely miatt Szlovénia akadályozza a horvát csatlakozást. Többször is kijelentette: nem fogunk területtel fizetni azért, hogy bekerülhessünk EUba, ha ez az ár, inkább kívül maradunk. Ami biztos, legkorábban pénteken születhet döntés arról, a konzervatív HDZ folytathatjae a kormányzást új miniszte relnökkel. A szociáldemokrata legnagyobb ellenzéki párt (SDP) új választások azonnali kiírását követeli. VÁLASZÚTON AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK – Kiüresedés HVG 2009. július 01. 00:00 | Nem tudnak profitálni a kapitalizmus látványos válságából az európa i szocialista pártok. Az elbizonytalanodott választó k szemében a konzervatívok egyelőre hitelesebbnek tűnnek. Megváltoztatta nevét alakuló ülésén az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója. A testület második legnagyobb képviselőcsoportja Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségeként (angol rö vidítéssel PASD) működik tovább, mert az olasz Demokrata Párt 21 honatyája azzal a feltétellel csatlakozott a frakcióhoz, hogy az elhagyja korábbi nevét (Európai Szocialista Párt), valamint logóját, a tizenkét vörös csillaggal körbevett vörös rózsát. A fra kció ezért az ősszel munkacsoportot állít fel, hogy ütősebb és emberközelibb mozaikszót és jelképet agyaljon ki. A jókora EPválasztási pofonba beleszaladt európai szocialistákra valóban ráfér, hogy vonzóbbá tegyék magukat – a kozmetikázás azonban alighan em kevés lesz. A második világháború óta nem látott gazdasági visszaesés, a munkahelyek tömeges leépülése és a növekvő szociális feszültség ellenére a voksoláson a szocialista pártok néhány kivételtől eltekintve – Görögország, Málta, Szlovákia, Csehország, Írország, Dánia – a legtöbb tagállamban várakozáson alul teljesítettek. Különösen szembetűnő a baloldali térvesztés a modern szociáldemokrácia fellegváraiban. A több mint 12 éve kormányzó brit Munkáspárt fiaskója akár törvényszerűnek is mondható, de a fra ncia szocialisták és az olasz demokraták ellenzékben szenvedtek megalázó vereséget. Németországban a nagykoalíció két pártja közül szintén a szociáldemokratát büntették a szavazók. Gyengén muzsikáltak a hatalmon lévő spanyol és portugál szocialisták, és a legutóbbi parlamenti választáshoz képest leszerepeltek a finnek és a svédek is. Nem is beszélve a kisebbségben kormányzó Magyar Szocialista Párt mélyrepüléséről. Kézenfekvő magyarázat, hogy az alacsony részvételi arány elsősorban a szocialistákat sújtotta , mert az ő hagyományos támogatóik bizonyultak a legpasszívabbaknak. Így hiába voltak meg egy baloldali fordulat elvben mármár ideális feltételei, a recesszió elsődleges kárvallottjai a jelek szerint nem mentek el voksolni. „Sok országban teret nyertek a zöldek is, méghozzá éppen a szocialisták rovására” – mondta a HVGnek Philippe de Schoutheete, a brüsszeli Egmont intézet európai kutatási igazgatója. Az elemzők zöme úgy véli, a kudarcot nem lehet kizárólag konjunkturális okokra fogni. „A szocialista párt ok nem tudtak reális alternatívát felkínálni a jobbközép programjával szemben” – sommázta a legelterjedtebb értékeléseket Sara Hagemann, a brüsszeli European Policy Center kutatóintézet munkatársa. Nem csupán arról a taktikai hibáról van szó, hogy túlságos an belefeledkeztek a liberális kapitalizmus bírálatába, és adósak maradtak a kiút megmutatásával. A modern európai szociáldemokrácia maga is súlyos eszmei válsággal küszködik. A szocialisták fő problémája, hogy fáziskésésben vannak, és nem elég innovatívak – fejtegette a HVGnek Marc Lazar, a tekintélyes párizsi Sciences Po intézet professzora. Társadalmi bázisuk, mint például a szervezett ipari munkásság, megszűnt, vagy a felis merhetetlenségig átalakult, ám a szociáldemokraták képtelenek voltak újradefiniálni programjukat. A francia kutató szerint az európai szocialista pártok a mostani krízist is a húszas évek szemüvegén keresztül nézik. Miután kiestek a hatalomból – ahol ha ke llett, megszorítottak, ha kellett, privatizáltak – , visszatértek a klasszikus baloldali frazeológiához, görcsösen védelmezve a jóléti állam szemlátomást fenntarthatatlan vívmányait. Mintha nem vennék észre, hogy a választóik egy része – főként a magasan ké pzett értelmiségi rétegek – határozottan a tömegfogyasztói civilizáció meghaladását hirdető zöld ideológiák felé fordul. A bajt a szakértő szerint csak tetézi, hogy – talán a spanyol José Luis Zapatero kormányfő kivételével – az európai szocialista pártokb an hiányoznak az igazi vezéregyéniségek, akik nélkül a „bulvárdemokrácia” korában aligha lehet boldogulni.
