Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.16 . 23 Radičová Bugárt, Sulíkot és a tádzsik kormányt is elutasította Bumm.sk 2009. 07. 16 A volt elnökjelölt négy politikai párt ajánlatát utasította el. Azt mondja, véglegesen. Iveta Radičovát, az SDKÚDS alelnökét az elnökválasztások után négy politika i párt is megkereste ajánlatával. A Híd, az SaS, a Zöldek és a Liga is szerette volna soraiban tudni a közkedvelt politikust, írja a SME. Radičová elutasította az összes ajánlatot. A lap szerint a volt elnökjelölt nem gondolkodik azon, hogy más pártban épí tse tovább politikai karrierjét. Helyét a párt választási listáján még nem tudja, erről majd az SDKÚ belső választásai döntenek. Ha a párt felajánlja neki a lehetőséget, 2014ben ismét harcba száll az elnöki posztért. Radičová jelenleg két egyetemen ta nít, a Komenský Egyetem Pedagógiai Karán, valamint a nyitrai egyetemen. Emellett két uniós projekt koordinátora. Bevételeit ezekből a munkákból kapja, parlamenti fizetését azután vesztette el, hogy lemondott képviselői mandátumáról. Radičová párttársa, Tat iana Rosová helyett szavazott a parlamentben, ezért kellett távoznia. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke felajánlotta Radičovának, hogy a párt fog fizetést adni neki, miután lemondott mandátumáról. A volt elnökjelölt ezt elutasította. Radičová röviddel a választások után több külföldi ajánlatot kapott. „Az amerkia Yale egyetem felkért, hogy tartsak náluk előadásokat, a tádzsik kormány pedig az ország szociális és nyugdíjrendszerének előkészítését bízta volna rám“ – mondta Radičová, aki szerint ez a feladat nagy kihívás lett volna, 3 évre szólt a felkérés. A török kormány is felkérte Radičovát, hogy segítse felkészíteni az országot az EUba való belépésre. „Egyelőre elutasítottam az ajánlatot. Az ilyen felkérések elfogadása azt jelentené, hogy elmegyek a p olitikából. Ezt nem lehet távúton csinálni, ez kizárt“ – mondta a volt elnökjelölt. vissza Jogsértő a szlovák nyelvtörvény A június 30án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása a pozsonyi törvényhozók által szentes ített emberi jogi jogsértés - olvasható az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP országgyűlési frakciójának képviselője által tegnap megfogalmazott négypárti nyilatkozattervezetben. A magyar parlamenti pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonj ák vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel. Hírösszefoglalónk| Népszabadság| 2009. július 16. | A diszkriminatív rendelkezések visszavonásán túl a magyar fél felhívja a szlovák pártokat arra is, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával egy, a kisebbségek számára is elfo gadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke közölte: nemzetközi fórumokon is lépéseket tesz azért, hogy a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit visszavonják. Hozzátette: az ügyben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa július 22re találkozót szervezett, ahol a magyar kormány képviselője is ott lesz. Pozsonyban a mintegy ötven csoportot tömörít ő Szlovákiai Magyar Kerekasztal (SZMK) szóvivője, Petőcz Kálmán szerdán bejelentette, hogy az ottani magyar civil szervezetek és intézmények felszólították Ivan Gasparovic, szlovák államfőt, hogy ne írja alá az államnyelvtörvény módosítását. Mint az MTI j elentette, Marek Madaric, szlovák kulturális miniszter viszont a szerdai kormányülés után azt mondta, hogy a magyarok bírálatai a nyelvtörvénnyel kapcsolatban "abszurd hazugságokon alapulnak". Szerinte tárgyi szempontból a törvény teljes mértékben rendben van. "Európában vannak szigorúbb jogi normák is" - hangoztatta. vissza
