Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 13 hatálya is van, ami jogállamban elfogadhatatlan. - Kinek lesz erre pénze a mai ínséges időkben? - szögezi le Görföl Jenő, a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szervezetének, a Csemadoknak tisztségviselője. Beszélgetésünk közben egy nő halkan me gjegyzi: hátha Ivan Gasparovic államfő nem írja alá a törvényt. Többen letorkolják: - Ez a feltevés ábrándnak is gyenge, hiszen a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt támogatta őt a tavaszi államfőválasztáson! Pozsony, 2009 július Európában példátlan a pozs onyi törvény – Európa nagyobb részén védelmet és jogokat biztosítanak a kisebbségek nyelvének. Munkatársainktól| Népszabadság| 2009. július 2. | Spanyolország 1978ban elfogadott alkotmánya az ország egész területére hivatalos nyelvként a spanyol (caste llano) használatát rögzíti, ugyanakkor elismert három további regionális nyelvet is, a katalánt, a baszkot (euskera) és a gallegót, amelyek így hivatalosak a spanyol mellett Katalóniában és Balearesen, Baszkföldön, illetve Galíciában. 1982 óta a valenciano is hivatalos nyelv lett Valenciában. Az említett, autonómiajogokat élvező tartományokban gyakorlatilag az állampolgár joga megválasztani, hogy spanyol vagy a "kooficiális" nyelven kívánja ügyeit intézni a hivatalokban, bíróságon stb. S bár az ország alko tmánya előírja a spanyol nyelv ismeretét, már a negyedszázada Katalóniában elfogadott nyelvi normatíva törvény szabad választást engedélyezett a katalán és a spanyol közül az oktatásban. Ez így van Baszkföldön is. Katalónia új, 2006ban elfogadott autonóm iastatútumában még nyomatékosabban rögzítették a "saját nyelv" használatának jogi következményeit: eszerint a katalán "a normális és a preferált" a közintézményekben, s ennek megfelelően ennek ismeretéhez a tartományban élő spanyol anyanyelvűeknek kell "ig azodniuk". Pedig a hivatalos statisztika szerint Katalónia lakosságának 53 százaléka a spanyolt tartja anyanyelvének. Romániában évekkel ezelőtt próbálkoztak nyelvtörvény megalkotásával. George Pruteanu néhai ultranacionalista szenátor dolgozta ki, és arr ól szólt volna, hogy tilos idegen szavakat keverni a román nyelvbe, s tilos üzletek, mulatók vagy intézmények külföldi megnevezését kiírni. A viták során a törvénytervezet egy gyenge változata maradt. Ma már senki nem törődik azzal, hogy az erdélyi magyarl akta települések helységnévtábláin ott áll a magyar településnév is. A román nyelvű szöveget továbbra is megkövetelik, az intézménynévtáblák, cégtáblák és cégérek engedélyezését ugyanis a helyi tanácsok urbanisztikai osztályai végzik. A magyar feliratozásr a a román törvény 20 százalékos kisebbségi arányon felül kötelezi a helyi hatóságokat. De a jogszabály e küszöb alatt sem tiltja a kisebbségi nyelvhasználatot. Németországban a konzervatív tábor politikusai is megosztottak abban, szükség vane a német nye lvet védő törvényre. Az angol nyelvű feliratok a szövetségi köztársaságban is elöntik az üzletek portáljait, a hatóságok hozzáállása liberális. Ficolátogatás elnapolva – Félelem és bizonytalanság a magyarlakta területeken a nyelvtörvény miatt A szlová k parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovákmagyar kapcsolatoknak is. A két ország közötti alapszerződés és több nemzetközi szerződés betűjével és szellemével is több helyen ütközik a törvény - mondta t egnap a magyar kormányfő Budapesten. Bajnai Gordon hozzátette: át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót. Magyarországnak "kellő időre" van szüksége a találkozó
