Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.15 . 27 kössön a középosztály és a szegények világa között, annak érdekében, hogy végre jobban élhessenek az emberek Magyarországon. "A nemzetnek lelke van", és ezzel a lélekkel nincs rendben valami - mondta Orbán tavaly. Hozzátette, az emberek négyötöde borúlátóan tekint a jövőbe, a társadalom lába alól kicsúszott a talaj. Közölte: 1947 óta egyetlen olyan időszak volt Magyarországon, amikor a kormány nemzeti politikát folytatott. Természetesen az 1998 és 2002 közötti idősz akra célzott, amikor ő töltötte be a miniszterelnöki posztot. Orbán Tusnádfürdőn rendszeresen kijátssza a határon túl a nemzeti kártyát. Az erdélyi magyar politikát ugyanakkor megosztják ezek a törekvések. A Fidesz az "ősidőkben" nem nemzeti, hanem kifeje zetten antinacionalista szervezetként indult. Amikor a magyar jobboldal gyüjtőpártjává vált, minden erővel bizonyítania kellett ezirányú elkötelezettségét. Innen az az időnként túlzónak ható igyekezete, hogy "fölvállalja a határon túli magyarok ügyét". Enn ek legjellemzőbb megnyilvánulása a kedvezmény- vagy státustörvény volt, amelyet egyébként az akkor még ellenzéki MSZP is megszavazott, és amely - mint hamarosan kiderült - a szomszéd országok és Európa tiltakozása miatt eredeti formájában nem volt végrehaj tható. Azt még pontosan nem lehet tudni, hogy a jubileumi tábor szombati napján mit mond majd Orbán "Tusványoson". De a párt választányának tisztújító ülésén elhangzottakből vélhatően megismétel néhány dolgot. Többek között, hogy a Fidesz "megcélozza a s aját program alapján álló önálló kormányzást", és "mint eddig, ezután sem köt koalíciót a kommunista diktatúra utódpártjával és a szélsőségekbe hajló jobboldali pártokkal". Az EPválasztások során nem baleset történt, hanem egy új, Orbán szerint "centrális politikai rendszer" jött létre. Eszerint Magyarországon ma csak egyetlen politikai erő iránt van meg az elegendő bizalom, illetve a Fideszt az különbözteti meg a többi párttól, hogy nem elsősorban a riválisaival vagy saját magával, hanem az országgal fogl alkozik. Fazekas Ágnes vissza Kinek jó a bojkott? Erdélyma [ 2009. július 15., 08:39 ] Szavazzunk golyóstollal? Több sebből vérzik az SZNT javaslata, mely a román elnökválasztás bojkottjára szólítja fel a székelyföldi magy arságot. Érvénytelen voksok tömegével tiltakoznának az ellen, hogy a román államhatalom nem hajlandó tudomást venni az autonómiatörekvésekről, elismerni ezek jogosságát. Való igaz, az elnökválasztások majd mindegyikén a „kisebbik rossz" támogatásának lehe tősége jutott az erdélyi, székelyföldi magyarságnak, s tény, hogy később még azok is csalódást okoztak, akik a kampány hevében esetleg reményt, bizalmat ébresztettek. Most, 2009ben a két nagy esélyes, Traian Băsescu és Mircea Geoană már bizonyította, sok jóra nem számíthatunk elnöki regnálásuk alatt, mindketten tettek autonómiát, kollektív jogokat elutasító kijelentéseket, sőt, olykor nyílt, magyarellenes kirohanásaik is voltak. A magyarság helyzetének valós javulását egyikük megválasztása sem jelentheti. Ott azonban a harmadik, akár esélyesnek is tekinthető jelölt, a liberális Crin Antonescu, aki minden bizonnyal nem ígér, nem ígérhet autonómiát, de talán reményt jelenthet a nyitásra, arra, hogy lassan változhat a helyzet, persze, ha mi is teszünk érte. A magyar bojkott egyértelműen Băsescu vagy Geoană malmára hajtja a vizet. A 7 — 8 százaléknyi érvénytelen szavazat teljes mértékben a románság kezébe helyezi a döntést, a magyarságot mentesíti a beleszólás felelősségétől, de annak lehetőségétől is. Az amúgy a zonosíthatatlan érvénytelen szavazatok sokasága nem valószínű, hogy megrendíti a román és a külföldi közvéleményt, sokkal inkább készteti majd cinikus kárörömre, hisz a modern demokráciák sajátossága: aki nem él választási jogával, annak a későbbiekben meg kérdőjelezhető tiltakozási joga is. A legfurcsább azonban mégis az érvénytelen voksokat jelentő „anulat" A betűjének autonómiajelképpé emelése. Veszélyes asszociáció, tálcán kínáljuk, hogy a székelyföldi autonómia ellenzői „autonomie = anulat"ként értelm ezzék. Az államelnökjelölést figyelemelterelő pótcselekvésként használja a romániai magyar politikum. Az RMDSZ heves belső viták után döntött saját jelöltállításról, érveik eddig nem győztek meg ennek valós szükségességéről. Az MPP kivár, a mellé kíván á llni, aki garanciákat mutat fel a magyarság számára. Az SZNT egyedi bojkottötlete sokkal inkább tűnik feltűnősködésnek, mint átgondolt lépésnek. Álviták zajlanak álkérdésekről valós és előremutató cselekvés helyett. Farkas Réka, Háromszék vissza
