Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.14 . 32 A legnagyobb baj az, hogy 1997ben az Alkotmánybíróság a beadvány huszonhat pontjából huszonötöt elutasítot t, és gyakorlatilag mindenben a törvény beterjesztőjének – vagyis az államnak – adott igazat. Beleértve azt a sarkalatos pontot is, hogy a szólásszabadságnak és az információhoz való hozzáférhetőség jogának nincs kisebbségjogi vetülete. Tehát automatikusan a többség (illetve az „állam”) nyelvén való megnyilvánulást kell érteni ezen emberi jogokon. Persze, az állam nem olyan gonosz, mint ahogy első pillantásra tűnik, hiszen a nemzeti kisebbségek számára kijelölt egy külön cikkelyt az alkotmányban. Ez pedig a rról rendelkezik, hogy ők is élhetnek az anyanyelvi megnyilvánulás jogával, igaz, nemcsak úgy, ahogy kedvük tartja, hanem az állam (többség) által meghatározott korlátok között. Ezt a „kegyet” nevezi az Alkotmánybíróság pozitív diszkriminációnak. Összefogl alva: az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy Szlovákia nemzetállam, amelyben a szlovák nyelv elsőbbrendűsége természetes, megkérdőjelezhetetlen axióma, ez pedig így van rendjén. Mégis – más nemzetállamokkal ellentétben – a szlovák állam a nemzeti kisebbs égeihez a pozitív diszkrimináció elve szerint viszonyul, hiszen lehetővé teszi számukra identitásuk bizonyos fokú ápolását. No de unalmas az élet fordulatok nélkül: néhány évvel később ugyanaz az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az antidiszkriminá ciós törvény azon passzusát, amely a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek esetében megengedte volna a hátrányos helyzetből fakadó egyenlőtlenség kiküszöbölését, tehát a pozitív diszkriminációt. Ekkor a bíróság úgy határozott, hogy a pozitív diszkrimináció ellentétes az alkotmánnyal. Ember legyen a talpán, aki ezen kiigazodik. Akár hidas, akár emkápés az illető. (Petőcz Kálmán) vissza Idén a tavalyinál kettővel több diák iratkozott a HMOM Központba Írta: S. Golub M. Magyar Napló 2009. július 13. hétfő, 14:07 A tanintézmény igazgatója elégedett a létszámmal Az egy évtizede létesült Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban lezajlottak a nyári beiratkozási körök, ez idáig a középiskolai sz akokra 17 tanuló iratkozott be, kettővel több, mint tavaly. Az iratkozással kapcsolatos adatokról, illetve az őszi tanévkezdésről Kucsera Bandit, a HMOMK igazgatóját kérdeztük. A horvátországi magyarok egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában is befejez ődtek a nyári iratkozási körök, feltehetően csak nagyon elenyésző mértékben befolyásolhatják az őszi iratkozások a jelenleg rendelkezésre álló adatokat. A magyar tannyelvű általános iskolákból harminc gyerek került ki, ezeknek több mint a fele az eszéki HM OM Központot választotta. - Az intézményünkben középiskolai szinten három szak működik, hisz minden középfokú tanintézmény legfeljebb három szakirányra kap engedélyt az oktatási minisztériumtól. Nálunk az általános gimnáziumi, a szállodaipari és idegenfor galmi technikusi, valamint a kereskedelmi (bolti eladó) szakra pályázhatnak a diákok. Az első két beiratkozási körben a Gimnáziumba öt, a szállodaipari szakra nyolc, a kereskedelmi szakra pedig négy tanuló iratkozott. Az összlétszám tehát tizenhét fő, ami kettővel több, mint tavaly. Összességében elégedett vagyok a létszámmal, hiszen az elmúlt évek átlagát megtartottuk, de természetesen bízom benne, hogy őszre még lesz egykét új tanulója az intézménynek. Azt is el kell mondanom, hogy az általános iskolában négy kiselsősünk lesz - nyilatkozta Kucsera Bandi, aki azt is elmondta, hogy a 2009/10es tanév szeptember 7én kezdődik. A Központ a nyár folyamán sem zárja be kapuit, az igazgató és a titkárság a segítségre szoruló szülőnek és diáknak a rendelkezésére áll. - A tervekben szerepel a hároméves bolti eladó képzés lecserélése egy másik hároméves képzésre. Az intézmény egy évtizede létezik, ennél fogva aktuálislenne egy másik szakma oktatása a kereskedelmi helyett, de ez egyelőre csak terv - mondta végül az igazgató. vissza
