Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 8 "Annál is kevésbé, mert ennek a törvénynek az elfogadását a két kormányfő évek óta várt találkozása előtt nem lehet másképpen értékelni, mint a (szlovák) kormánykoalíció végtelen arroganciájaként" - húzza alá a lap. Megjegyzi: lehet, hogy ez segít mozgósítani a nacionalista választókat a jövő évi parlamenti választásokra, de a jószomszé di kapcsolatoknak, és a Szlovákián belüli megbékélésnek nem használ. Az újság szerint "tragikus" az álláspontja a szlovák ellenzéknek is, amely szintén tagadja, hogy a törvény csorbítaná a kisebbségi jogokat. Az ellenzék ezzel azt bizonyítja, hogy a k isebbségi jogok nem mondanak neki semmit, illetve hogy az annyit ragozott demokrácia, a nyugati értékek és az emberi jogok védelme hagyományosan már "nem vonatkozik a magyarokra". Káosz a szlovák államnyelvtörvény módosításának értelmezése körül - HÁTT ÉR Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. július 1., szerda (MTI) - Káosz uralkodik pillanatnyilag a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert a kedden elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogs zabály rendelkezéseinek. Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője szerint a most elfogadott "törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995ben elfogadott „nemzeti” nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatko zott. A jelenlegi módosítás a nyilvános nyelvhasználat egészére vonatkozik." Az 1995ben elfogadott első változathoz hasonlóan újra szankciókra számíthatnak azok, akik nem tartják be a jogszabály előírásait, a bírság összege 100 – 5000 euró lehet. Bírság okat az eredeti törvény is tartalmazott, de azokat 1999ben hazai és külföldi nyomásra törölték. A most újra bevezetett bírságok azonban sokkal nagyobbak, mint az egykoriak. A bírság kiszabását írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. Nem világos, ki és hogyan fogja ellenőrizni. A sajtó azt állítja, újra lesz "nyelvrendőrség". Marek Madaric kulturális miniszter szerint viszont csak a tárcánál alakul egy osztály két emberrel, akik felügyelik a témát. A miniszter azt állítja: a kisebbségeknek és az embe reknek nem kell félniük a bírságtól, mert a magánszféra nyelvhasználatát nem szabályozták. Madaric szerint a jogszabály nem vonatkozik a sajtóra, a minisztérium sajtóosztálya szerint azonban igen, és a magyar sajtóban a magyar elnevezés mellett szlová kul is fel kell tüntetni majd a földrajzi neveket. A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap , hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. J ogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát „csak” az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg , mi az a nyilvános érintkezés, csak a hivatali érintkezést definiálja. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket. Mi változik az államnyelvtörvény módosítása után? A válaszokat az Új Szó a következő pontokban összegzi: - Szlo vákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Ebbe a helységneveken kívül beletartoznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek (például Csallóköz) nevei is. A nyilvános érintkezést egy törvény sem definiálja, a szokásjog alapján viszont ebbe a kategóriába tartoz ik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó vagy megjelenő kijelentés. - A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. - A kisebbsé gi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes. - Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap – ennek nagysá ga 100tól 5 ezer euróig terjedhet. - A törvénynek gyakorlatilag egyetlen pozitívuma van, hogy elhárította a kisebbségi nyelven sugárzó magán rádióadók és tévéadók beindítása elől az akadályokat. Eddig az volt a szabály például, hogy a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlová kul is sugározni kellett volna, ami a gyakorlatban ellehetetlenítette a kisebbségi rádió és tévéadók alapítását. Az új szabályozás szerint az esetleges kisebbségi televízióknál feliratozással kellene megoldani a szlovák nyelvű nézők tájékoztatását. - A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet.
