Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.13 . 31 segítendő, ha az infláció irányzata továbbra is lassuló. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) március végén megkötött hitelegyezmény idénre 4,5 százalékos inflációt állapított meg Románia számára. Júniusban a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben (0,43 százalékkal) az előző hónaphoz képest, miközben a román valuta, a lej 1 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest. Ezzel szemben az élelmiszerek enyhé n olcsóbbodtak. A szabályozott árak nélkül számolva is 0,2 százalékos volt a havi infláció, miután májusban még az átlagnál gyorsabb volt a drágulás a szabályozott árak nélkül, ami arra vall, hogy a hatóságok már nem fékezik mesterségesen az inflációt. A mint arról beszámoltunk, a jegybank múlt hónap végén fél százalékponttal 9 százalékra csökkentette alapkamatát. A bankok kötelező tartalékrátáját is csökkentették, a lejben jegyzett kötelezettségekkel szemben 15 százalékra 18 százalékról, a devizakötelezet tségekkel szemben 35 százalékra 40 százalékról. Előzőleg május elején volt fél százalékpontos, az előtt februárban negyed százalékpontos enyhítés. Jóllehet a román gazdasági miniszter szerint idén a gazdaság viszszaesése elérheti a 6 százalékot is a „legpe sszimistább forgatókönyv” szerint, a központi bank kénytelen óvatosan haladni a lej leértékelődése és a korábban gyors infláció miatt. A Mediafax hírügynökségnek meg nem nevezett bukaresti illetékesek elmondták, hogy az IMF új román makrogazdasági előrej elzéseket tartalmazó tervezeten dolgozik. Várhatóan legkésőbb augusztus elején az IMF felülvizsgálja a Romániával kötött hitelegyezményét, és a korábban jósolt 4,1 százalékos gazdasági viszszaesés helyett a hazai össztermék 78 százalékos csökkenésével sz ámol majd. Ennek megfelelően egyebek között az infláció célértékét is felülvizsgálja az IMF. Csökkenő deficit Pénteken közölték azt is, hogy Románia kereskedelmi hiánya 3,6 milliárd euró volt az első öt hónapban, 60 százalékkal kevesebb az egy évvel koráb binál. Tavaly egész évben a hiány 3,4 százalékkal 22,5 milliárd euróra duzzadt, igen sérülékennyé téve a nemzeti valutát és az ország hitelképességét, pedig az export gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A mostani válságos körülmények között is az első öt hó napban az import 36,5 százalékkal, az export azonban csak 21,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A mérleg és a portfólióbefektetői megítélés szempontjából ez kedvező, azonban az import gyors visszaesése a külföldiek működőtőkeberuházása inak lanyhulását is jelzi. Szerző(k): Bálint Eszter vissza G8: az olaszországi csúcs eredményei Krónika 2009. július 13. A gazdasági és pénzügyi válság, a kereskedelem, az éghajlatváltozás és az energiaellátás, a fejleszté s és az afrikai helyzet, valamint az élelmiszerellátás biztonsága – ezek a közös gondok szerepeltek hangsúlyosan napirenden a pénteken véget ért kibővített G8 csúcstalákozón. Az olaszországi, földrengés sújtotta L’Aquillában tartott eseményt az AFP franci a hírügynökség foglalta össze címszavakban. A G8csoport kötelezettséget vállalt, hogy 1990hez „vagy egy későbbi évhez” képest 2050ig 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok világméretű kibocsátását, az iparosodott országok pedig 80 száz alékos csökkentést hajtanak végre. Ugyanakkor nem vállalt semmilyen kötelezettséget a közbülső szakaszokra, márpedig a fejlődő országok ezt követelték ahhoz, hogy ők maguk is kivegyék részüket e folyamatból. A fejlődők – akárcsak a G8 – elismerték, hogy sz ükség van a világméretű felmelegedés korlátozására, arra, hogy a hőmérsékletemelkedés ne haladja meg a 2 Celsiusfokot. Miközben Barack Obama elnök a történteket „történelmi konszenzusként” üdvözölte, Ban Ki Mun ENSZfőtitkár szerint „az eredmények nem el égségesek”. Gazdasági válság A G8csoport a gazdaság stabilizálódás jeleiről beszélt, de figyelmeztetett, hogy még mindig vannak „komoly kockázatok”, s hogy a munkanélküliség emelkedése „megkérdőjelezheti a társadalmi stabilitást”. Ugyanakkor továbbra is ellentétek vannak az államok között a különböző támogatási tervek jövőjét illetően. Egyes országok – mint például az Egyesült Államok – azt szeretnék, ha nem engednének az eddigi erőfeszítésekből, miközben Oroszország és Németország már a válság utáni idő szakra való felkészülést sürgetik.
