Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.13 . 27 Miért jobb Magyarországon élni? Erdé lyma [ 2009. július 12., 12:49 ] Ha a Románia és Bulgária közötti életszínvonalbeli különbségek nem is szembeötlőek, ugyanez a kijelentés már nem állja meg a helyét románmagyar viszonylatban. A Capital.ro cikksorozatot készített, mely a keleteurópai r endszerváltások óta eltelt két évtizedben végbement politikai és gazdasági változások alapján veti össze Romániát és a szomszédos államokat. Magyarország lépéselőnyben van, amiben a politikaigazdasági tényezők kedvezőbb alakulása/alakítása mellett – a lap szerint – a magyarok nyugatiasabb mentalitása is döntő szerepet játszik. A két ország legújabb kori történelmét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Magyarország mindvégig közelebb állt a Nyugathoz, mint keleti szomszédja. És itt a nyilvánvaló földrajzi jele ntésen túl átvitt értelemben beszélünk közelségről. Magyarország már a schengeni övezet része, míg Románia egyelőre a várólistán foglal helyet. Előbbi 2004ben vált az Európai Unió tagjává, utóbbi csak három évvel később (2007). Magyarország a CEFTA (Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás,1992) alapítói közé tartozott, Bukarest 1997ben csatlakozott a szervezethez. A CEFTA egy közép- és délkeleteurópai országokat tömörítő nemzetközi kereskedelmi szervezet. Jelenleg nyolc tagja van: Horvátország, Ma cedónia, Albánia, BoszniaHercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró és Szerbia. Európai Uniós csatlakozásával megszűnt Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia tagsága. Utódpártok A Magyarország és Románia között i különbségek az utóbbi húsz év belpolitikai folyamataiban is tetten érhetőek. Az 1990es parlamenti választásokon a Magyar Szocialista Párt (MSZP) mint a korábbi állampárt utódszervezete 8,55 százalékot ért el, és ellenzéki szerepbe kényszerülve ismerkede tt a demokrácia szabályaival. Hatalomra 1994ben került, amikor a voksok 54,1 százalékát szerezte meg – ezt az eredményt azóta sem tudta felülmúlni, s nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy megállapítsuk: valószínűleg 2010ben sem lesz rá lehetősége. Ezzel szemben Romániában az első szabad parlamenti választásokat a Ion Iliescu vezette, posztkommunista Nemzeti Megmentési Front (FSN) – mely párt a jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elődjének tekinthető – meggyőző fölénnyel nyerte, a Képvisel őházba 66,3 százalékos, a Szenátusba 67 százalékos eredménnyel jutott be. A baloldali formáció 1996ig konzerválta a hatalmát, igaz, az 1992es választások során a Képviselőházban már csak 27,7 százalékot, a Szenátusban pedig 28,3 százalékot sikerült elérn ie. Mindennek az adja meg a jelentőségét, hogy a strukturális reformok, a privatizáció – természetesen súlyos társadalmi mellékhatásokkal kiegészülve (pl. az életszínvonal meredek zuhanása, tömegeket sújtó munkanélküliség, elszabadult infláció) – Magyaror szágon már az 19901994 közötti időszakban lezajlottak, míg Romániában ugyanezek a folyamatok az 19962000 közötti évekre tolódtak. Így, a megreformált magyar gazdaság már 1992től éves átlagban 45 százalék közötti fejlődést produkált, Romániában viszont csupán a 2000. év vége felé kezdett talpra állni. Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a gazdasági fejlődés terén Romániának 8 éves lemaradást kell ledolgoznia Magyarországgal szemben, 3 éves hátránya van az Európai Unió tagjaként szerzett tapasztala tokat tekintve, és hozzávetőleg 510 év a mínusza, ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy az ország 2010ben sem válik a schengeni övezet részévé. A schengeni egyezmény az Európai Unión belül elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határ ok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EUbeli tagjai is. Az egyezmény teljes mértékben 1995ben lépett hatályba. A jelenlegi schengeni határok összesen 24 országot érintenek.
