Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 48 A grémium meghallgatta Csernicskó Istvánt és Marija Bubnyakot, az oktatási prog ram kidolgozása céljából létrehozott bizottság elnökének és alelnökének tájékoztatóját. Mint ismeretes, a munkacsoport életre hívásának célja a magyar tannyelvű iskolák ukránnyelvoktatásának javítása, hatékonyabb és eredményesebb elsajátítását elősegítő t antervek, tankönyvek és módszertani eszközök kidolgozása volt. A munkacsoporton belül öt alkotó kollektíva alakult, mely két alapvető irányban folytatja tevékenységét: az ukrán nyelv oktatásának tudományos elméletimódszertani alapkoncepciójának vázolása, és a gyakorlatimódszertani eszköztár kidolgozása. Emlékeztetőül: Ukrajna elnöke 2008. március 20án rendeletet adott ki, melynek értelmében a kisebbségi nyelven oktató iskolákban bizonyos tantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. Ivan Vakarcsuk oktatási és tudományos miniszter pedig 2008. május 26án kiadta a magyar és minden más nemzetiségű, anyanyelvén tanulni akaró számára diszkriminatív, ominózus 461. számú rendeletet, mely hatályba helyezte a nemzetiségi iskolák számára az ukrán nyelv oktatásának javít ása céljából kidolgozott 2008 – 2011es évekre érvényes ágazati programot. Eszerint 2010ig fokozatosan át kell állni a nemzetiségi tannyelvű iskolákban az egyes tantárgyak (az anyanyelv kivételével) részben vagy teljes egészében ukrán nyelven történő oktatá sára, illetve ettől az időponttól kezdve kizárólag csak ukrán nyelven lehet majd emelt szintű érettségit, egyben felvételi vizsgát tenni. Mindez fölöttébb hátrányosan érinti magyar ajkú és a szülőföldjükön anyanyelvükön tanuló fiatalokat. Márpedig a függet len tudásfelmérési rendszert pont azért vezették be Ukrajnában, hogy egyenlő feltételeket teremtsenek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizéshez mindenki számára. A beszámolóban elhangzott, hogy Ukrajna törvényben vállalt felelősséget az államny elv eredményes elsajátításához szükséges minden feltétel megteremtésére. Ebből viszont az ország függetlenségének nem egészen 20 éve alatt szinte semmi sem valósult meg a nemzetiségi tannyelvű iskolákban, s ennek egyenes következménye, hogy az ott tanuló d iákok ukrán nyelvtudása mindmáig a kívánt szint alatt marad. Mindez szükségessé tette az ukrán nyelvnek a magyarok számára nem anyanyelvi koncepciójú, alternatív módszertanának kidolgozását. S ezt kijevi, budapesti, ungvári szakemberekkel, valamint a helyi főiskola és oktatási intézmények gyakorló pedagógusaival karöltve a Beregszászi Városi Tanács vállalta fel. Az öt alcsoport elvégezte az ukrán nyelv oktatását szabályozó dokumentumok elemzését, s megállapította, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisz térium nonszensz módon feltételezi a nemzetiségi tanintézmények végzőseinek anyanyelvi szintű ukrán nyelvtudását. A tudásfelmérő tesztek, az emelt szintű érettségi és felvételi programja az államnyelvből azonos az ukrán és a nemzetiségi tannyelvű iskolák s zámára. Amellett, hogy a magyar iskolák részére a minisztérium által jóváhagyott tanterv az államnyelv oktatására az ukrán tannyelvűekénél kevesebb óraszámot ír elő, hiány van tankönyvekben, megfelelően képzett ukrán nyelv és irodalomtanárokban, az oktatók zöme vagy magyarul, vagy ukránul nem tud megfelelő szinten, vagyis nem biztosított a kétnyelvűség. Marija Bubnyak elmondása szerint ennek is tudható be, hogy míg az ukrán iskolák végzőseinek nagy többsége elérte a minimális 124 pontot az emelt szintű éret tségi vizsgán, addig a magyar tannyelvű intézmények érettségizőinek 60 százaléka nem! Jellemző, hogy többségük "csak" egykét ponttal maradt el a ponthatártól. Tehát mindenképpen differenciáltan kell elbírálni az adott tantárgyból – az államnyelvből – az a nyanyelvű és más nemzetiségű tanulók nyújtotta teljesítményt. Mert így szinte lehetetlenné válik a magyar fiatalok számára a továbbtanulás, vagyis – a szülőföldjükön való boldogulásuk. Ezeknek a rendeleteknek már láthatóak első beolvasztási hatásai, ugyani s a szülők inkább ukrán tannyelvű iskolákba íratják be gyerekeiket, s a magyar tanintézmények elnéptelenednek. Míg az ukrán iskolákban túljelentkezés tapasztalható és újabb első osztályokat kell nyitni, addig a magyar iskolákba a korábbi években megszokott létszámnak csak a töredéke jelentkezik. Az oktatási osztály eddig is igyekezett a rendelkezésére álló eszközökkel javítani a helyzeten: a város magyar tannyelvű iskoláiban a tanterv variatív részének átrendezésével növelt óraszámban oktatják az ukrán nyel vet, ám ennek pozitív hatásai csak később válhatnak "kézzelfoghatóvá". Az ukrán nyelvtanárok megyei munkacsoportjai már korábban elkészítették az 5 – 9., már a 12 éves tanterv szerint haladó osztályok tankönyveit, az 5 – 8 osztályosok már eddig is ezekből tanu ltak. A visszajelzések szerint ezek a korábbiaknál már sokkal inkább megfelelnek a nemzetiségi iskolák elvárásainak. Csernicskó István elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport tagjai elkészítették az állami nyelv alternatív oktatási programját, valam int tankönyvek, munkafüzetek kéziratait az 1 – 9 osztályok számára. Ezek közül az 1 – 2 osztályok számára írottak már rendelkezésre állnak, a többi kiadásra vár. A munkacsoport tagjai eddig minden anyagi térítés nélkül dolgoztak, állami kötelezettséget helyett esítő munkát vállaltak magukra. Ezért kérte a végrehajtó bizottság tagjait, szavazzák meg az elvégzett munka finanszírozását. A
