Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 37 Vajon melyik fog majd érvényesülni? – Bízom benne, hogy a magyar közösség esetében egyértelmű az a szándék, hogy közvetlenül választják meg a nemzeti tanácsot. Semmi akadálya sincs annak, hogy hatá ridőn belül létrejöjjön a névjegyzék, csak nekünk, magyaroknak ezt így kell akarnunk. Ha a magyarság passzív marad, akkor nem az állam hibája lesz, hogy nem közvetlen úton választja meg a nemzeti tanácsát. Szerencsére nem eszközöltek a törvényjavaslatban o lyan változtatásokat a választási rendszerre és a hatáskörre vonatkozólag, amik eltérnének a tervezetben megfogalmazottaktól. A törvényjavaslat valóban olyan részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbség legitim kérdéseiben a nemzeti tanács egyeztetése, véleménye, kezdeményezése nélkül ne lehessen a kisebbségek feje felett dönteni. Józsa Lászlónak, a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnökének a nemzeti tanácsok pénzelési kérdéséről beszélgettünk. Mint kiderült, nem fogadták el azt a fajta pénzelési módot, amit a törvény megfogalmazói szerettek volna – A finanszírozási kérdés terén a törvény előrelépést jelent az eddigiekhez képest, mert az eddigiek során a finanszírozásnak nem voltak törvényes garanciái. Vonatkozik mind a működési költségek a fedezésére, mind a kisebbségi szféra oktatási, művelődés, média és hivatalos nyelvhasználati kérdésekre. Ez a törvény pedig finanszírozási garanciát vezet majd be olyan értelemben, hogy ezentúl ez megkerülhetetlen kérdése lesz az orszá gos, a tartományi, sőt a helyi önkormányzati költségvetésnek is. Több irányba tartalmaz a törvény rendelkezéseket. Ezek közül az egyik a nemzeti tanácsok működtetési költségeinek biztosítására vonatkozó alapelvek, amelyek alapján elrendelik, hogy a célrend eltetésre szánt költségvetési támogatások 30 százalékát mindegyik nemzeti tanács között egyenlő mértékben kell felosztani. A fennmaradó 70 százalékot pedig a tevékenység terjedelme és jelentősége függvényében. Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan a nagyobb k özösségek nagyobb mértékben részesülnek, a kisebb közösségek pedig kisebb mértékben, attól függően, hogy mekkora a közösség lélekszáma, de attól is, hogy a kisebbségi önazonossági tudat fenntartása szempontjából hány fontos intézmény működik. Ez nem azt je lenti, hogy csak attól teszik függővé, hogy az adott nemzeti tanácsnak hány saját intézménye van, hanem hogy az adott kisebbség vonatkozásában hány intézmény fejt ki a kisebbség számára fontos tevékenységet. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nálunk az ok tatási intézmények tekintetében nincs semmi a nemzeti tanácsok kezében. Ezek állami oktatási intézmények. Ugyanakkor nyilvánvalóan a kisebbségi közösségeket is szolgálják mindazok az iskolák, amelyek a kisebbségi, esetünkben magyar nyelven oktatnak, Milye n pénzügyi kérdéskör merül még fel? – A másik nagyon fontos dolog egy költségvetési alap létrehozása, amellyel a Kisebbségi és Emberi Jogi Minisztérium rendelkezik, és annak felosztási alapelveit, konkrét gyakorlatát is ez a minisztérium fogja meghatározn i. Az előzetes elképzeléshez képest kimaradt az eleve biztosított költségvetési eszközhányad. A törvény előkészítése folyamán olyan megoldás kezdett kirajzolódni, amelyben a köztársasági költségvetés előre meghatározott fix százalékot lehetett volna a kise bbségi kérdések finanszírozására használni. Ez pontosan a köztársasági költségvetésnek 0,05 százaléka lett volna. A tárcaközi egyeztetés során a Pénzügyminisztérium ellenvéleménnyel élt, és előadta, hogy a költségvetési rendszerről szóló törvény szelleméve l ellenkezik az, hogy ha egy partikuláris jelentőségű törvény előre lefixált százalékot biztosít bármelyik köztársasági költségvetésből finanszírozott tevékenység számára, mint ahogy nincs eleve elrendelt százalék abban az esetben sem, hogy mennyit kap tes zem azt a hadügy, külügy, oktatásügy. Ugyanígy a Pénzügyminisztérium javaslatára ez az eredeti elképzelés kikerült a törvényből. Így ma ott tartunk, hogy a kisebbségi célra elrendelhető eszközök nagysága továbbra is a mindenkori, minden évben ismétlődő köl tségvetési egyeztetés illetve a költségvetési harc eredménye lesz. A költségvetési harc egyértelműen kiszolgáltatottságot fog jelenteni.
