Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 35 Ebből az világlik ki, mintha kedvezni szeretnének a kisebbségeknek, sőt a miniszter azt is hangoztatja, hogy egy nagyon liberális, és ránk nézve kedvez ő jogszabály születik hamarosan, amelynek mérlegelése során a törvényjavaslatnak mintegy 95 százalékát jóváhagyta a köztársasági kormány. Azt nem nagyon emlegeti, hogy több mint fél évig várt a fiókjában a törvény, hogy sorra kerülhessen, de ezekről a kérd ésekről szóljanak inkább az illetékesek. Pásztor Istvánt arra kértük, hogy a törvény politikai hátterére világítson rá. Politikai nyomásnak köszönhetőe, hogy végrevalahára sürgősségi eljárással a köztársasági parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról s zóló törvény? – A törvénytervezet kapcsán kicsit felemás szájízzel kell szólnom. Nemcsak azért, ami magából a törvényből kimaradt a tervezethez képest, hanem azon kialakulófélben lévő hangulat kapcsán is, amely mindezt övezi. Emlékeztetni szeretnék, hogy a Magyar Koalíción belül a törvénytervezet során egyeztetés történt, és megállapodás jött létre. De nézzük, mi maradt meg a törvényjavaslatban! A nemzeti tanács tagjainak megválasztása a magyar választói névjegyzék alapján nagyon fontos dolog, amit külön kértek a koalíciós partnereink. Ez bekerült a törvényjavaslatba. Fontos az is, hogy a nemzeti tanácsok olyan hatáskörökkel rendelkeznek, amelyek valósak, és abban a négy klasszikus kisebbségvédelmi kérdéskörben, amit emlegetni szoktunk, az oktatás, a művel ődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén, nem csak tanácsadó szerepük lesz, hanem valós döntéshozatali pozícióba kerülnek. A köztársasági kormány megalakulásakor a nemzeti kisebbségekkel kötött koalíciós szerződésbe foglaltak között kiemelt szer ep jutott a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi elfogadásának, ezzel magyarázta a minap Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségi miniszter a szerb nyilvánosság előtt, hogy július 2án a kormány jóváhagyta, és sürgősségi eljárással a köztársasági pa rlament elé utalta a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatot. Ebből az világlik ki, mintha kedvezni szeretnének a kisebbségeknek, sőt a miniszter azt is hangoztatja, hogy egy nagyon liberális, és ránk nézve kedvező jogszabály születik hamarosan, amely nek mérlegelése során a törvényjavaslatnak mintegy 95 százalékát jóváhagyta a köztársasági kormány. Azt nem nagyon emlegeti, hogy több mint fél évig várt a fiókjában a törvény, hogy sorra kerülhessen, de ezekről a kérdésekről szóljanak inkább az illetékese k. Pásztor Istvánt arra kértük, hogy a törvény politikai hátterére világítson rá. Politikai nyomásnak köszönhetőe, hogy végrevalahára sürgősségi eljárással a köztársasági parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény? – A törvénytervezet kap csán kicsit felemás szájízzel kell szólnom. Nemcsak azért, ami magából a törvényből kimaradt a tervezethez képest, hanem azon kialakulófélben lévő hangulat kapcsán is, amely mindezt övezi. Emlékeztetni szeretnék, hogy a Magyar Koalíción belül a törvényterv ezet során egyeztetés történt, és megállapodás jött létre. De nézzük, mi maradt meg a törvényjavaslatban! A nemzeti tanács tagjainak megválasztása a magyar választói névjegyzék alapján nagyon fontos dolog, amit külön kértek a koalíciós partnereink. Ez beke rült a törvényjavaslatba. Fontos az is, hogy a nemzeti tanácsok olyan hatáskörökkel rendelkeznek, amelyek valósak, és abban a négy klasszikus kisebbségvédelmi kérdéskörben, amit emlegetni szoktunk, az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasznála t területén, nem csak tanácsadó szerepük lesz, hanem valós döntéshozatali pozícióba kerülnek. A harmadik dolog, amit fontosnak tartottunk, a törvény tartalmazzon olyan garanciákat, amelyek a pénzelésre vonatkoznak, nemcsak a nemzeti tanácsnak, mint testül etnek a működése tekintetében, hanem azoknak a szféráknak a pénzelésében is, amelyeket a nemzeti tanács kezel. Ilyen vonatkozásban azt kell mondanom, a törvény tartalmazza ezeket a törekvéseket, lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti közösségek
