Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 11 Történelmi politikai váltásnak számít Obama és Moammer elKadhafi kézfogása - a két vendéget egymásh oz közel ültető Berlusconi rendezésével. Cáfolták, de lapunk tudósítója is látta, amikor a líbiai vezetőt a közös fénykép után egy férfi próbálta megközelíteni: Kadhafi testőrei még Sarkozyt is elsodorva megállították. A csúcsot egyperces csenddel zárták a földrengés áldozatának tiszteletére, és incidensek nélkül zajlott a romos településeken át L'Aquiláig haladó, nem népes tüntető menet is, élén a "Ti, a G8 vagytok az igazi földrengés!" - jelszóval. Az abruzzói otthontalanok nem csatlakoztak: L'Aquila egy etemistái inkább megköszönték Kanadának a nekik adott négymillió eurót. "Augusztusban L'Aquilába költözök, szeptemberben megkezdődik a lakásépítés" - ígérte Berlusconi, aki a kollégái és a sajtó szerint is kitűnően megrendezett találkozóval akarta helyreá llítani a nőügyei miatt megrendült presztízsét. Harmincöt percig tartott a pápai dolgozószobában, tolmácsokkal tartott beszélgetés XVI. Benedek és Obama között: "rövidebb volt mint a George W. Bush utolsó látogatása, talán azért, mert Obamának kevesebb id eje volt, indult a repülője" - kommentálták az amerikai újságírók. Az államfőknek fenntartott időt szentelte Obamának a pápa, egy perccel sem többet. Az audienciának szokás szerint csak a témái ismertek: szegénység elleni küzdelem, vallásszabadság, bioetik a. Az egyházfő a héten bemutatott enciklikáját ajándékozta az amerikai elnöknek: "lesz mit olvasnom a repülőn!" - köszönte meg a Szentatyának kislányait és anyósát is bemutató Obama. "Imádkozom önért!" - mondta a pápa. Az elnökválasztások hónapjaiban a Vat ikán nem titkolta a republikánusokkal szimpatizál, gyanakszik a demokrata abortusz, eutanázia, őssejtpolitikája miatt. Hónapokig üres volt szentszéki nagyköveti szék is, de Miguel H. Diaz teológus kinevezése elnyerte a Vatikán tetszését. A szentszéki saj tóközpontban érezhető volt, várakozás előzi meg az első találkozót, és az új amerikai elnökkel való jövőbeli együttműködést a világpolitikában. Miért Ghánát választotta Obama? Főleg Nigériában, Afrika legnépesebb és az USA egyik vezető olajszállító állam ában, valamint Kenyában sértődtek meg Barack Obama mostani útjának harmadik fő pillére, Ghána washingtoni bejelentésekor. (A földrész harmadik meghatározó szereplője, DélAfrika legalább "külsősként" az olaszországi G8csúcs vendége lehetett. A várakozások mindenesetre - mint az amerikai elnökkel kapcsolatban már számtalanszor - óriásiak Obama januári beiktatása óta első feketeafrikai útja kapcsán (a földrészen, Egyiptomban amúgy már járt.) Nemcsak az USA első afroamerikai elnökéről van szó, de Obama apja kenyai ösztöndíjas diák volt az Egyesült Államokban. Az elnök még útja előtt elmondta: "Kenyára vonatozóan aggodalommal tölt el, hogy a politikai pártok mennyire nem az állandó megbékélés irányában mozdulnak el, ami lehetőséget adhatna az országnak az előr elépésre. És Kenya nincs egyedül." Ghánában ellenben - amely Kofi Annan volt ENSZfőtitkárt is adta a világnak - John Atta Mills elnök "olyasfajta demokratikus elkötelezettségekről tett tanúbizonyságot, amelyek biztosítják az ország stabilitását". - Mi ped ig fel akarjuk hívni a figyelmet erre - mondta Obama, aki szerint a fekete kontinens ugyan a "rendkívüli ígéretek földje", de "nem lesz képes beteljesíteni ezeket az ígéreteket addig, amíg nem látunk jobb kormányzást". A nyugatafrikai Ghána 1957ben vívta ki a függetlenséget a britektől. Ezután véres katonai puccsok sora következett, azonban a 90es években Jerry Rawlings elnök intézményesítette a többpárti demokráciát, melynek szabályait követve az ellenzék kétszer is kormányra juthatott azóta. - Azt remé ljük, hogy a ghánai demokrácia melletti kiállás katalizátorként hat más (ország)okra - mondta Johnnie Carson, az afrikai ügyekért felelős amerikai államtitkár. Kenyában Mwai Kibaki elnök és Raila Odinga ellenzéki vezető, aki csalással vádolta őt, ugyan egy ségre lépett, az ország azonban nem lábalt ki a politikai válságból. Carson szerint az USA "mélyen aggódik" KeletAfrika meghatározó hatalma sorsáért. Az etnikumai és nyelvei révén mélyen megosztott, 131 milliós Nigériában pedig a választásokat kaotikusan bonyolítják le - ez volt ez egyik fő amerikai kritika. (Washingtoni tudósítónktól) vissza
