Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.10 . 38 Frunda György RMDSZszenátor hibásnak nevezte azt a felfogást, miszerint akkor igazi a magyar, ha nem tud románul. „A magyar középiskolákban hiúság kérdésévé vált a román nyelv nem ismerése. Azt mondják, akkor vagyunk val ódi magyarok, ha nem tudunk románul, amit én hibás gondolkodásnak tartok. Egy jó magyarnak olyan szinten kell tudnia románul, hogy meggyőzően mozoghasson román környezetben, hogy a közösségnek jólétet biztosító projekteket dolgozzon ki” – fogalmazott a sze nátor. Frunda szerint a magyaroknak ezen kívül legalább két világnyelvet is ismerniük kell, ugyanakkor az Európai Parlament szerkezetét és működési szabályzatát is legalább annyira ismerniük kell, mint a magyar irodalmat. Az RMDSZszenátor azt mondta: id én érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy az marosvásárhelyi Bolyai Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. Hasonlóan vélekedett Markó Attila, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának államtit kára is, aki szintén elítélően nyilatkozott azokról, aki büszkék román nyelvismeretük hiányára. „Büszkének kellene lennünk arra, hogy képesek vagyunk másokhoz viszonyulni, ahogy azt is elvárjuk, hogy mások viszonyuljanak hozzánk” – fogalmazott az államtitk ár. Csutak István, az RMDSZ európai ügyekkel foglalkozó szakértője arra hivatkozva próbált a román nyelv ismerete mellett érvelni, hogy az európai intézményekben dolgozó személyek, akik legalább két idegen nyelvet beszélnek, nagy fizetéseket kapnak. Sze rző(k): Hírösszefoglaló vissza G8: látszanak a világgazdaság megszilárdulásának jelei Krónika 2009. július 10. A klímaváltozás megfékezése, a világgazdaság jelen helyzete, illetve várható alakulása, a fejlődő országok támog atása – ezek voltak a főbb témakörök a világ legfontosabb országai csúcstalálkozójának első két napján. Kibővített körben, immár a legfontosabb fejlődő országok – Brazília, DélAfrika, India, Kína, Mexikó, Egyiptom, Ausztrália, Indonézia és DélKorea – be kapcsolásával folytatódott csütörtökön a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csúcstalálkozója Olaszországban. A megbeszélések egyik fontos témája az általános felmelegedés kérdése volt. A Nyolcak – az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanad a, NagyBritannia, Németország, Olaszország és Oroszország – szerdán, lapzártánk után egyezségre jutottak, hogy az 1990es szinthez képest 2050ig felére csökkentik az üvegházhatást (s így a felmelegedést) okozó gázok világméretű kibocsátását, s ezen belül a legiparosodottabb országoknak ennél is nagyobb (legalább 80 százalékos) csökkentést kellene vállalniuk. Azonban a legfontosabb fejlődő országok ilyen ambiciózus kötelezettségvállalásra nem hajlandóak, legalábbis ezt mutatták az egyeztetések. A tárgyalás ok lapzártánkkor még tartottak. Stabilizálódik, de még bizonytalan a világgazdaság A szerda késő este véget ért egyeztetésekről kiadott, a csúcstalálkozó első napját záró közös nyilatkozat rámutat, látszanak már a világgazdaság megszilárdulására utaló el ső jelek. Azonban úgy fogalmaznak, a stabilizálódás jelei ellenére „továbbra is bizonytalan a gazdasági és pénzügyi helyzet”. A válság akkor enyhül majd jelentősen, amikor az állami gazdaságösztönző programok „hatásai kiteljesednek”, áll a zárónyilatkozat ban, amely szerint a Nyolcak „együtt és különkülön is” minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy fenntartható növekedés induljon meg a világgazdaságban. A dokumentum szerint mihamarabb le kell zárni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta húzódó , úgynevezett dohai tárgyalási fordulóját. A kereskedelmi korlátozások és vámok megszüntetéséről kezdett megbeszélések tavaly nyáron szakadtak meg. A tervek szerint még a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok alkotta G20csoport szeptemberi találkozója előtt újraindítják a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy „kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodást kössenek a WTOtagállamok, méghozzá „gyorsan”, mert a válság miatt nagymértékben visszaesett a világkereskedelem és erősödik a protekcionizmus, ezért sürgős en cselekedni kell. A határidő kérdését nyitva hagyja a dokumentum, a G8csúcson résztvevő Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dohai forduló lezárása 2010ben „reális célkitűzés”.
