Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.10 . 23 • Magyar Televízió Zrt., 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. Forrás: Magyar Televízió vissza Kárpátmedence szinten az erdélyi magyarok a legtoleránsabbak a többséggel szemben Transindex 20090710 Az erdélyi magyar fiatalok szintjén tapasztalható tolerancia és szélsőségesség témakörében tartott előadást a tusnádfürdői EU táborban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szabadelvű platformjának vezetője és Veres Valér egyetemi docens. A meghívottak az erdélyi nemzeti radikalizmus jelensége kapcsán fejtették ki vélemény üket. Kezdetnek Veres Valér osztotta meg azon kutatását, amely a kárpátmedencei magyar- valamint többségi közösségek viszonyát vizsgálja. A tanulmány szerint a magyarlakta régiók közül Erdélyben tapasztalható a legnagyobb szimpátia, valamint tolerancia a többségi nemzet iránt. A tudományos munka érdekessége, hogy az erdélyi magyarság önmagához, valamint a többségi románsághoz való viszonyulásavéleménye között nincs érdemi különbség. „A második világháború utáni fő politikai irányvonalak, a szocialisták, a liberálisok, a kereszténydemokraták, valamint az ezekhez később csatlakozó zöldek által képviselt értékek tagadásaként fogalmaznám meg a szélsőségességet. A szélsőségesek a demokrat ikus rend megdöntésére törekszenek” – fejtette ki Eckstein, a szélsőségesek definiálását firtató kérdésre. „Az erdélyi szélsőségesség minden kisebbséget utál, és a többséget is utálja, mert számára nincs más alternatíva” – tette hozzá Veres. Czika Tihamé r moderátor szerint az erdélyi nemzeti radikalizmus jelentős probléma, melyről a szükségesnél jóval kevesebbet beszélnek a hazai médiumok, továbbá nem tulajdonít neki kellő szerepet a közbeszéd sem. „Meg kell értenünk, hogy kevesebben vagyunk, s a rövide bbet húzzuk, ha nem vagyunk toleránsak, mert akkor velünk szemben sem lesznek toleránsak” – összegzett Eckstein. (hírszerk.) vissza Székely István az EPválasztásokról: a szélsőjobb előretöréséről beszélhetünk Transindex 2 0090710 „Az Európai Unió olyan, mint egy focipálya: vagy játszunk rajta, vagy nem” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Tusnádfürdőn, az EUtáborban megtartott, az Erdély uniós jövőjéről szóló előadáson. A tanácselnök elmondta, t öbb mint két éve váltunk EUtaggá, de a lakosság még nem tapasztalta ennek előnyeit. Láthattuk, hogy a romániai magyar közintézményvezetők leváltása vagy a szlovák nyelvtörvény elfogadása sem keltett felháborodást Brüsszelben, szerintük az a tagállamok belügye, ezért újra kell fogalmaznunk elvárásainkat az Unióval szemben, mutatott rá Borboly. Mint mondta, rengeteg lehívható pénz van az EUnál, csak tudni kell pályázni, minket viszont felkészületlenül ért a taggá válásunk. „Lehetőségünk viszont van: péld ául Hargita megye a mezőgazdasági pályázatok terén dobogós helyre kerülhet” – hívta fel a figyelmet a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki szerint bátrabb, agresszívebb fellépésre van szükség az Unióban, lobbizni kell, hogy Székelyföld mint régió felker üljön az EU térképére. Frunda György szenátor elemezte az EPválasztási kampányt. Szerinte nem tekinthető sikeresnek a magyar összefogás, mert mind arányában, mind szavazatszám tekintetében kevesebb szavazatot kapott az EMNT – RMDSZlista, mint korábban az RMDSZ. Több előadó is elmondta, hogy az EUnak nincs kidolgozott, egységes kisebbségvédelmi álláspontja. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára szerint, bár az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, a többi tagpárt nagyrészt nemzetál lamokat képvisel, így nem biztos, hogy kisebbségi kérdésekben csak ez a frakció lehet partner. Székely István politológus elemzésében rámutatott, hogy az idei EPválasztás annyiban tért el az előzőektől, hogy az emberek nem a kormánypártokat büntették. Mos t jobboldali győzelemről és a szélsőjobb
