Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.10 . 20 Szlovákul is fel kell tüntetni a helyneveket, pl. a magyar nyelvű sajtóban. A "nyilvános érintkezések" - koszorúzások, gyűlések, szoboravatások, ünnepségek - szónokainak szlovákul is használniuk kell a szlovákiai helyneveket. Nem egyértelmű , mit kell tenni egy tanítási órán, szülői értekezleten, temetésen, esküvőn, kávéházi beszélgetésen. Kérdéses az is, hogyan kell írni szeptembertől a könyvekben a szlovákiai helyneveket - beleértve a szépirodalmi alkotásokat is. Pénzbírsággal is lehet bün tetni a hivatali kisebbségi nyelvhasználatot olyan településeken, ahol a kisebbség aránya húsz százalék alatt van, az ez ellen vétők akár ötezer eurós bírságot is kaphatnak. Szlovák nyelvi vizsgát kell tenniük az államigazgatásban dolgozóknak, a tanárokna k és az újságíróknak is. A nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Azokon a településeken, ahol a magyarság nem haladja meg a 20 százalékot, az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet csak szlovák nyelv en kommunikálhat a betegekkel. vissza Népirtás fenyeget Európában? FigyelőNet 2009. július 10. 08:20 Fogas Krisztina A romák társadalmi és biztonsági helyzete jelentősen romlott egész Európában, világszinten pedig Szomál iában és Irakban a legrosszabb a kisebbségek helyzete – derül ki a Minority Rights Group nemzetközi kutatásából. Az adatok alapján a népirtás veszélye a Szovjetunió felbomlása után még mindig fenyeget, a kisebbségek ellen irányuló erőszak egyre fokozódik. A Szovjetunió felbomlása óta tapasztalt, több mint egy évtizede érlelődő feszültség most növekvő erőszakba és konfliktusba torkollik, és ahogy ezt az Abházia és DélOszétia területén zajló viszályok is igazolták, veszélyben a civil lakosság, írja a Minori ty Rights Group International évente összeállított értékelésében. A rangsort az idén a kontinensen az Oroszországi Föderáció, BoszniaHercegovina, Szerbia és Grúzia vezeti. Világszinten Szomáliában, Irakban, Szudánban és Afganisztánban a legveszélyeztetett ebb a lakosság. A megoldatlan területi vitákból fakadó nyugtalanság miatt a szakadár köztársaságok területén élő grúz kisebbség, illetve az oszét és az abház kisebbségek folyamatos fenyegetettségnek vannak kitéve - mondta kérdésünkre Snjezana Bokulic, az MRG programigazgatója. Amennyiben nem tisztelik a kisebbségek jogait Grúziában, illetve a szakadár grúz köztársaságokban, Abháziában és DélOszétiában, a területi viták rendezésére irányuló erőfeszítéseket véres konfliktusok kísérhetik – tette hozzá. Grú zia 19et lépett előre az idei értékelésben. A Grúzia és DélOszétia között tavaly augusztusban tetőződő feszültség hatására kirobbant fegyveres konfliktus hátrányos következményekkel járt a kisebbségekre. A vitatott területeken kívül élő oszét és abház ki sebbség hosszú ideje szenved a Tbiliszi és a szeparatisták között zajló konfliktus miatt, míg az abház hatóságok lezárták a közigazgatási határt, és megsértették a grúz kisebbség jogait. Az elsődleges szempont a civilek védelme a konfliktus rendezésében - tette hozzá Bokulic. A lista első öt helyén a tavalyihoz képest nem történt változás (Szomália, Irak, Afganisztán, Burma/Mianmar), a legfenyegetettebb kisebbségeket jelentő top 20ban azonban jelentősen feljebb lépett Pakisztán, Etiópia, Izrael és a Pales ztin Hatóság. A rangsor szerint az Orosz Föderációban, BoszniaHercegovinában és Szerbiában is érezhető a feszültség. Az Orosz Föderáció tavalyhoz képest előrébb lépett az értékelésben, ahogy az ingusföldi konfliktus fokozódik. Az ismétlődő bombamerénylet ek és a lázadó erők támadásainak hatására megindult a fegyverkezés, és félő, hogy a köztársaság szomszédja, Csecsenföld nyomdokaiba lép. A nyugatbalkáni térségben, BoszniaHercegovinában is etnikai feszültség tapasztalható a három államalkotó népcsoport, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek között. Szerbiában és Koszovóban is növekvő nyugtalanság volt
