Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.10 . 18 Barrosót jelölik EUbizottsági elnöknek Az Európai Unió vezetői egyetértésre jutottak, hogy hivatalosan is a portugál José Manuel Barrosót jelölik az Európai Bizottság élére a következő öt évre. A 27ek állam- és kormányfői már korábban támogatásukról biztosították az egykori portugál kormányfőt, aki az elmúlt öt évben is az EUbizottság élén állt. Ezúttal a zonban írásban is megállapodtak, hogy hivatalosan is jelölik a posztra. Népszabadság| 2009. július 10. |nincs komment A procedúrára azért volt szükség, mert az EUbizottság elnökének megválasztásához az Európai Parlament képviselői több mint felének a tám ogató szavazata szükséges, és a tagországok a döntés előtt egyeztetni kívántak az EPvel. Több frakció jelezte, hogy e nélkül nem szavazza meg Barroso új megbízatását, noha nem nevez meg más jelöltet sem. A négy legnagyobb képviselőcsoport közül csak a leg nagyobb, Barroso politikai családja, a kereszténydemokratakonzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt biztosította feltétel nélküli támogatásáról a portugál politikust. A zöldek egyértelmű ellenzésüket jelezték, míg a szocialisták és a liberálisok feltéte leket. Továbbra is bizonytalan az új magyar EUbiztos személye. Számos tagországgal szemben Budapest lebegteti a biztos megnevezését, holott ezzel azt kockáztatja, hogy a legfontosabbnak tartott területeket elhalásszák az orra elől. Információink szerint Bajnai Gordon miniszterelnök október előtt nem kívánja megnevezni jelöltjét, de a helyezkedés már elkezdődött. Veres János volt pénzügyminiszter egy televíziós interjúban elismerte: ha felkérnék, elvállalná a posztot, s úgy gondolná, hogy ő a reálszférához kötődő területet kaphatná Brüsszelben. Szóba került a házelnöki posztról lemondott Szili Katalin neve is, de ő kijelentette, nem készül Brüsszelbe. Két SZDSZes politikus, Eörsi Mátyás és SzentIványi István is a lehetséges jelöltek között szerepel, kevés esélylyel. Balázs Péter külügyminiszter is visszatérhetne Brüsszelbe, de informátoraink nagyobb esélyt látnak arra, hogy a miniszterelnök Kovács László jelenlegi biztost jelöli újra. vissza NYELVTÁMADÁS – JOBBRÓL ELŐZ A "HE RCEG"! SZLOVÁK PÁRTHARC A NYELVTÖRVÉNY IGAZI OKA Király Zsolt, vilag@hetivalasz.hu 9. évfolyam 28. szám, 2009.07.09 Nagy vihart kavart a Duna mindkét oldalán, hogy a szlovák parlament a nyári szünet előtti uto lsó ülésén lényegesen szigorította az 1995 óta érvényes szlovák nyelvtörvényt. Érdekes módon ugyanúgy, mint most, akkor is a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt kormányon. Egy kisebbségi kérdésekben is érzékeny demokrata számára elfogadható m agyarázatot találni arra, mi szükség volt erre a lépésre épp most, embert próbáló feladat. A tátrai tigris mára igencsak kifulladt, gazdasági visszaesése igen jelentős. Ráadásul a gyakran pofozógépnek is használt felvidéki magyarokról sem mondható el, hogy túlságosan forrna bennük a nemzeti öntudat. Ők ugyanis nagyrészt a már meglévő nyelvi jogaikat sem használják. Ehelyett inkább önmagukkal, a napi gondokkal vannak elfoglalva. Marek Maďarič kultuszminiszter ennek ellenére a legfontosabb kérdésnek mégis a s zlovák nyelv védelmét tartja. Mindezt ráadásul a kisebbségi nyelvhasználat kárára. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselőinek meggyőződése, hogy a törvény sérti a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Szerintük összehangolt szlovák támadásról va n szó a nemzeti kisebbség etnikai identitásának legérzékenyebb pontja, vagyis anyanyelvük ellen. A lépés a nemzetközi porondon sem igazán védhető. Pavol Paška házelnök kénytelen összetrombitálni az EUs országok és az Egyesült Államok nagyköveteit, levélb en pedig magyar partnerének, Szili Katalinnak is indokol. Tavaly személyesen biztosította őt arról, hogy a készülő nyelvtörvény semmi esetre sem fogja megnyirbálni a kisebbségi jogokat. Eközben közeledik a hosszú ideje tervezett magyarszlovák kormányfői t alálkozó is. Bajnai Gordon szerint azonban a törvény "súlyosan árt a szlovákmagyar kapcsolatoknak", és át kell gondolni, hogy mikor és milyen tartalommal érdemes megtartani a tervezett kormányfői találkozót. Mi szükség van a felvidéki magyarokon elverni a port éppen most, e nehéz időkben? Miért kell jogszabályokkal büntetni, álmatlan éjszakákat okozni a csallóközi idős néninek azzal, hogy a pozsonyi kórházba kerülve esetleg nem tud majd szót érteni a személyzettel? Miért kell pluszmunkát adni a magyar isk olák tanárainak azzal, hogy már az osztálynaplókat is szlovákul kell vezetni? Nem beszélve a magyar kulturális rendezvények tolmácsolásáról, a kisebbségi sajtóban a földrajzi nevek használatát érintő rendelkezésekről.
