Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.09 . 39 László Attila városi tanácsos, megyei RMDSZelnök nem tudott érdemben nyilatkozni az ügyről, mivel szerdán tért haza párizsi útjáról és nem volt jelen a szavazáson. Csoma Botond tanácsos azonban megerősítette a kolozsvári napilap információit és azt állítja, kommunikációs zavarnak tulajdonítható, hogy mégsem az általuk javasolt Szabédi László nevét vehette fel a kifogásolt Dsida utca. A tanácsos nem hiszi, hogy rosszindulatból vesztette el a magyar lakosság a hozzá közel álló utcanevet, állítás a szerint mindössze a tanácsülés előtti egyeztetésekbe csúszott hiba. Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyire befolyásolja az RMDSZ és a polgármestert adó DemokrataLiberális Párt közötti együttműködést Csoma Botond azt válaszolta: „nem hiszem, hogy ez az üg y lenne az RMDSZPDL helyi koalíció szakítópróbája, sokkal nagyobb súllyal esik latba ugyanis a műemléképületek magyar feliratozásának sorsa, amelyről vélhetően a közeljövőben szavaznak a helyi tanácsban.” Mint arról korábban beszámoltunk, Sorin Apostu po lgármester arra hivatkozva utasította el a műemléképületeken a tájékoztató feliratok szövegének magyar nyelvű feltüntetését, hogy a magyar nem világnyelv. Az RMDSZ ezt követően aláírásgyűjtésbe kezdett, melyel egy lakossági kezdeményezésű határozatterveze tet akarnak a helyi tanács elé terjeszteni. Ehhez valamivel több mint 14 ezer kolozsvári lakos támogató aláírására van szükség, amit követően a tanácsnak már meg kell vitatnia a kérést és döntenie annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Csoma Botond szeri nt körülbelül kétezer aláírást kell még összegyűjteniük, amit követően előterjesztik a tervezetet. „Amennyiben a helyi tanács a PDLs tagokkal együtt ezt nem fogadja el, nem tudom milyen körülmények között lehet vállalni a a demokratákkal való további együ tműködést ” – magyarázta a tanácsos. Az RMDSZ Sorin Apostu polgármesterré választását is elősegítette azzal, hogy nem indított saját jelöltet a februári polgármesterválasztásokon. Minden alapot nélkülöző kifogásnak nevezte a a névváltoztatás magyarázatát Péntek János nyelvész. A kolozsvári professzor szerint lakossági kérés esetében is megalapozatlan a módosítás, hiszen ilyen alapon bármilyen utcanévvel kapcsolatosan lehet kifogásokat találni. „Más kérdés az, hogy miért annyira idegen a kolozsvári románság nak a város magyar múltja, ehhez a polgármesteri hivatal is hozzájárul például a magyar nyelvi feliratok kihelyezésének teljes mellőzésével” – mondta a kolozsvári nyelvész, hozzátéve, hogy egyébként a Bolyai Egyetem egyetem mártírja, Szabédi László is megé rdemelne egy utcanevet Kolozsváron. A költő a Bolyai Egyetem beolvasztásakor ugyanis öngyilkos lett. Péntek János abban is kételkedik, hogy a kérés valóban a Hajnal negyedben levő utca lakóitól ered. „Dsida nevét az AIDS román megnevezéséhez hasonlítani t eljes rosszhiszeműséget jelent – mondta – Nem nehéz meggyőzni pár lakost arról, hogy egy ilyen kérést benyújtson.” A kolozsvári nyelvész példaként megjegyezte : ilyen alapon a magyar lakosság is kifogásokat emelhet a nagyon sokszor ékezetek nélkül leírt román „pina” (pînă) szóval kapcsolatosan. „Ezek szerint követelhetjük, hogy ezt a szót ne használjuk, mert vulgáris?” – tette fel a kérdést. Szerző(k): Lázár Lehel vissza A Székelyföldön tájékozódik Szabó Vilmos Krónika 2009 . július 09. A székelyföldi elöljárókkal találkozik, majd a román Külügyminisztérium államtitkárával egyeztet az ősszel esedékes román – magyar közös kormányülés előkészítéséről Szabó Vilmos, a magyar külügyi tárca államtitkára. Marosvásárhelyi sajtótájéko ztatóján elmondta: a pénteki, bukaresti megbeszélésen biztosan szó lesz a kisebbségi jogokról, a közös Dunastratégiáról – ezt a két kérdést véleménye szerint mindkét ország fontosnak tartja. A kisebbségügyet érintően vélhetően szóba kerül a megyei állami hivatalok leváltott magyar vezetőinek ügye, amelyről eltérően vélekedik a két kormány. „Fontos dolgunk lesz az, hogy meghatározzuk azt a mértéket, ami egy politikai és hatalmi változásnak a következményeként még elfogadható és azt, ami már inkább diszkrim inációként fogható fel – mondta az államtitkár. A két kormány teljesen eltérő véleményen van e témával kapcsolatban, de ahogy eddig is, remélem, hogy e téren is közeledni fognak majd az álláspontok. Annak a megállapítása nagyon lényeges, hogy ez a magyar kisebbséget
