Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.08 . 26 pálinkáztak és kocsmáztak együtt a szlávokkal jó ezer évvel ezelőtt. S annak el lenére vették át a szavaikat (aminél bensőségesebb kapcsolatot kulturális téren alig tudok elképzelni), hogy akkor bizony ők voltak az „uralkodó nemzet”. Vagy nem voltak azok? Nem, mert akkor a „nemzet” kifejezés teljesen más tartalommal bírt, s ahogy nyel vünk (s a magyar eredetű szavakban szintén bővelkedő szlovák nyelv) alakulásának az idegen elemekkel szembeni nyitottsága mutatja, nem járt együtt feltétlenül – mint manapság – kirekesztéssel. vissza Fico alattomos bosszúja Új Szó 2009. július 8. szerda, 07:26 | Gál Zsolt A második nyugdíjpillért érintő, július elejével életbe lépett módosításokkal a kormánytöbbség nemcsak a takarékoskodók jobb hozamhoz jutásának lehetőségét likvidálta, hanem az összes naivnak bizonyult fe ltételezést is a felől, hogy Fico és csapata nem veri szét teljesen a Dzurindakormány reformjait. A jelenlegi koalíció első évében még sokan azt hihettük, az új kormány nem lesz olyan buta, hogy szétrombolja azokat a reformokat, amelyek miatt teli asztalt örökölt Dzurindáéktól. Úgy tűnt, csak kozmetikázás folyik (kisebb forgalmiadókulcs a könyvekre és a gyógyszerekre), meg populista népszerűséghajhász marketingakciók (a szimbolikus egészségügyi illetékek eltörlése), jelentős gazdasági romboló hatás nélkül . Háromévnyi kormányzás után azonban már nyilvánvaló, a Ficokormány végleg átlépte a Rubicont, az eredmény a térségünkben egyedülálló reformok által megteremtett struktúrák teljes szétverése lesz. Ez az egészségügyben már megtörtént, a nyugdíjrendszerben f olyamatosan zajlik, az adórendszerben meg a jövőben megkerülhetetlen lesz, mivel örökké nem lehet hitelből élni, előbb vagy utóbb a kormány rákényszerül az adóemelésre (mivel a kiadások lefaragására nyilvánvalóan képtelen az eddigi teljesítménye alapján). Mivel a Ficokormány félreérthetetlen prioritása a rövid távú haszonszerzés, ami a saját gazdasági holdudvarának hízó liba módjára történő megtömésében és az osztogató jótevő (Jézuska, Mikulás és az irgalmas szociálisan érző jótevő együtt és a négyzeten) i llúziójának megteremtésében nyilvánul meg, ezért nem csoda, hogy mindkét szempontból arra a meggyőződésre jut, hogy szét kell vernie a nyugdíjreformot. Főleg azért, hogy több pénzt osztogathasson a Szociális Biztosítóból a nyugdíjasoknak a választások előt t, a „Fico megemelte a nyugdíjunkat, mert nagyon szociális” típusú érzést keltve. A legnagyobb baj az, hogy amikor sorozatosan kudarcot vall a takarékoskodók visszaterelésében az első pillérbe, magyarán abban, hogy több pénz folyjék be, ergo legyen eloszth ató a Szociális Biztosító kasszájából, akkor nem rest alattomos bosszúból legalább a takarékoskodók hozamát és a biztosítók hasznát megnyirbálni. A legutóbbi törvénymódosítás – amellyel a második pilléres pénztárakat arra kötelezték, hogy hathavonta garant álják a megtakarítások értékének növekedését – oda vezetett, hogy az érintett pénztárak túladtak az összes részvényükön, ami kizárja a nagyobb hozamgyarapodást, de szavatolja a minimális kamatozást (a megtakarítások alacsony kamatozású, de biztos bankszáml ákon landoltak). Ebből az államnak, illetve az első pillérnek semmi haszna nincs (egy centtel sem folyik be több pénz a kasszájukba), viszont a második pilléres biztosítók meg az ott takarékoskodók jelentős pénzektől esnek el (a most eladott részvények árá nak hosszútávon valószínűsíthető emelkedése miatt). Ettől nem is kell jobb bizonyíték a Ficokabinet megátalkodottságára: ha már úgy nem árthat ellenfeleinek, hogy haszna legyen belőle, legalább olyan módon tart be, hogy az ellenségek károsodjanak. És maga sról lesajnálják azt, hogy az ellenség az a másfél millió, a nyugdíjpénztárakban takarékoskodó állampolgár, aki munkájával és adójával az egész országot eltartja. vissza Vandál a kormányhivatalban? Új Szó 2009. július 6. h étfő, 18:27 | Juhász Katalin A felfoghatatlan és felháborító nyelvtörvény megszavazása kapcsán aktuálisnak érzek egy pár hónappal korábban történt dolgot, amely az elmúlt hét eseményeinek tükrében talán más - enyhén epeszínű - árnyalatot kapott. A Wikiped ia nevű internetes enciklopédia szócikkeit az olvasók szerkesztik, akik szabadon létrehozhatnak, módosíthatnak, kiegészíthetnek bármilyen szócikket. Ez a forrás tehát nem számít hivatkozási alapnak a tudományos életben, az átlagember viszont kiélheti közlé svágyát, lexikoníráskényszerét, és a vállalkozás sikere azt bizonyítja, világszerte jócskán akadnak ilyenek. Ahhoz viszont, hogy ne szerepeljenek totális hülyeségek az oldalakon, mégiscsak szükség van valamiféle védekezésre. A fejlesztők ki tudják szűrni a notórius szócikkmódosítókat: ha ugyanarról az IPcímről több száz
