Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.08 . 21 termelnék ki a Verespatak alatt rejlő 330 tonna aranyat és 1600 tonn a ezüstöt, olyan eljárásokkal, amelyeket egyetlen európai norma sem tilt. A "zöld aranybányát" ígérő GRtervben - részvényvásárlással - három amerikai milliárdos - John Paulson, Soros György és Thomas Kaplan - is érdekeltnek látszik. Paulson és Kaplan 202 0 százalékot birtokol a GRrészvényekből, Soros azonban cáfolta, hogy a tervhez bármilyen köze lenne. Elismerte viszont, hogy tárgyalt Joel Bell GRképviselővel, akinek azt tanácsolta, hogy a bányatervhez találjanak olyan "konstruktív megoldást", amely a p rojekt ellenzőinek is megfelel. De miközben a GR és az RMGC politikai támogatásért lobbizott Bukarestben és külföldön, a bányaterv ellenzői román bíróságokon rendre megtámadták a környezeti engedélyhez szükséges hatósági jóváhagyásokat, és a perek többnyi re javukra dőltek el. Így a bíróságok jogerősen semmisnek nyilvánítottak összesen hét településrendezési és régészeti engedélyt, s ennek nyomán a bányaprojekt környezeti hatástanulmányát jóváhagyni már nem lehet. Az elmúlt napokban a bukaresti bíróság - n em jogerősen - elutasította a beruházók keresetét Korodi Attila korábbi környezetvédelmi miniszter és államtitkára, Silviu Stoica ellen, akik 2007 szeptemberében a bíróság által semmisnek nyilvánított területrendezési engedélyek okán a környezeti hatástanu lmány értékelési folyamatát felfüggesztették. Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója azonban nem hagyja magát. Azt állítja, a terv valóra váltása négymilliárd dollárt hozna Romániának, 1,8 milliárdot a román állam tulajdonában lévő 19,3 százalékos RMGCrés zvénypakettre eső nyereség formájában, 2,2 milliárd dollárt pedig a bér, energia, adó- és beszállítói költségek révén. Sőt, szerinte a projekt megvalósítása során alkalmazott modern technológiák a korábbi évtizedek által létrehozott környezetszennyezést is megoldanák, s megalapoznák a térség tartós fejlődését. Arról azonban sem a bányavállalat, sem a terv ellenzői nem beszélnek már, hogy a 2006ban benyújtott környezeti hatástanulmányról több hazai és külföldi szakértő is megállapította, hogy annak bizon yos fejezeteit meghamisították. A résztanulmányok egyikét készítő bukaresti cég szakértői kijelentették, hogy az általuk készített dokumentum adatait az RMGC több ponton is önkényesen megváltoztatta. Ez pedig azt jelenti, hogy annak idején valamennyi román iai és magyarországi közmeghallgatáson a résztvevők egy hamisított hatástanulmányról vitáztak, a közvitasorozat tehát semmisnek mondható. Az elmúlt hetekben a GR 117 millió kanadai dolláros alaptőkeemelést hajtott végre. Nem világos azonban, hogy a tőzsd eválság közepette kik vásárolták meg a kibocsátott részvényeket, hogy ezek a vásárlások befolyásoljáke az igazgatótanács összetételét, és hogy a tőkeemelésre a csődveszély vagy valamilyen más szempont okán került sor. A GR több mint 350 millió dollárt már befektetett a terv kivitelezésébe. Az RMGC szerint a pénznek csaknem a felét, 166 millió dollárt a terv útjában állló verespataki magáningatlanok kivásárlására fordították. Magukat megnevezni nem kívánó bukaresti forrásaink szerint a román kormánykoalíci ó pártjai is megosztottak jelen pillanatban a bányaterv sorsát illetően. vissza Globális kormányzást akar a pápa A világméretű gazdasági válság leküzdéséhez "globális kormányzást" tart szükségesnek a katolikus egyházfő kedd en közreadott első társadalmi enciklikájában. A Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű pápai dokumentum lényegében az ENSZ átalakítását szorgalmazza, amelynek eredményeként "valódi politikai hatóság" jönne létre. Csak egy ilyen testület lehet képes a válság leküzdésére, a leszerelés elősegítésére, a béke és a biztonság szavatolására, a környezetvédelem ügyének előmozdítására és a migráció leküzdésére - áll XVI. Benedek enciklikájában. Népszabadság| 2009. július 8. | A szándékosan a G8ország csoport ma kezdődő olaszországi találkozója elé időzített enciklika súlypontjai a globalizáció témája mellett a fejlődés, a szolidaritás és a szegénység elleni harc. XVI. Benedek az írásban rámutat: a világméretű válság és a globalizáció lehetőséget nyújt arra, hogy a világ igazságosabb legyen. Ehhez "a gazdaság civilizálására" van szükség, különösen most, a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között. Ez alatt azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is; a puszta piaci logika mellett érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban. Ha a profit a közjóra való tekintet nélküli kizárólagos, végső céllá válik, ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdagság elpusztul, és nyomor keletkezik - figyelmeztet a pápa.
