Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.07 . 25 Jakobovits Miklós hozzátette, hogy ezzel szemben a kolozsvári iskolában olasz hatás érvényesült, az e köré csoportosuló művészek az impresszionizmus irányából a konstruktivist a szemlélet felé mozdultak el. „A székelyföldi művészek, mint például Nagy István, Nagy Imre munkásságában a paraszti portré dominál, őket a hazai tájhoz való hűség jellemzi, azon értékekre koncentráltak, melyek Erdély emocionális részét jelentik” – magyar ázta a Barabás Miklós Céh alelnöke. Az anyag természetesen nem korlátozódna az említett időszakra, a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának benne. Lobbi a múzeumért A 90es évek e lejétől az ötletgazda egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek, zömükben olyan embereket, akikről tudta, „hogy közel állnak a képzőművészethez”. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fidesz es Németh Zsoltnak, az MDFes Dávid Ibolyának és Csapody Miklósnak, az MSZPs Szili Katalinnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától, valamint a szövetség ügyvezető elnökétől, Kelemen Hunortól is. Bár a Barabás Miklós Céh a legreprezentatívabb erdélyi magyar képzőművészeti szervezet, Jakobovits Miklós véleménye szerint az egyesület nem alkalmas arra, hogy a múzeum létrejötte körül bábáskodjék. „A céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapunk tá mogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. Ehhez nem elég egykét mecénás, egy múzeum létrehozásához állami szinten kellene lépni” – véli Jakobovits Miklós. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín, ám Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot, mely lökést adna a kulturális turizmusnak. Egy 250 négyzetméteres épület elegendő lenne mintegy 100 munkából álló állandó tárlat befogadására, mondja Jakobovits, melyben helye lenne festészetnek, szobrászatnak, grafikának, textil- és kerámiamű vészetnek egyaránt. Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Elmondása szerint az országban egyetlen olyan in tézmény van, mely kiemelten foglalkozik a kortárs képzőművészettel, a bukaresti Kortárs Művészetek Múzeuma. „Művészek vannak, anyag lenne, ám a rendszerváltás óta a múzeumok nemigen vásárolnak munkákat” – nyilatkozta Ujvárossy László. Elhanyagolt kortársa k Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója osztja Ujvárossy László véleményét, maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. „Az erdélyi múzeumok a hagyományőrzéssel vannak elfoglalva, a kortárs történésekre nemigen reagá lnak. A képzőművészet bemutatása megakad Mattis Teutsch Jánosnál és Nagy Imrénél, a fiatal művészeket nem népszerűsítik. Nagy hiányossága ez az erdélyi magyar kulturális életnek. Az lenne természetes, ha egy múzeumi anyag Barabás Miklóssal és Gyárfás Jenőv el kezdődne, és mintegy időutazás révén a nézőt eljuttatná a mába. A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Sajnos más székelyföldi városokban még ennyi sem történik” – nyilatkozta az iga zgató. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára, a Székely Nemzeti Múzeum Rövid életű volt a KO.KE.M Csík szeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO.KE.M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. „Nem volt táptalaj. Lesújtóan kevés közönsége van a kortárs művészetnek egy ilyen kisvárosban. Így a politikum sem támogatja, mivel nem hoz szavazatokat” – nyilatkozta Berszán Zsolt, a KO.KE.M egyik kezdeményezője. A fiatal képzőművész nem túl derülátó egy kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozásának esélyeit illetően. „Tal án fel lehet éleszteni a lángot, de nem hiszem” – mondta Berszán, aki úgy véli, a Székelyfö ldön életképtelen lenne egy ilyen intézmény, mivel nem lenne műértő közönsége.
