Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.06 . 19 legutóbbi lapszámban például indonéz irodalmat is találhatnak az olvasók. Oláh János kifejtette: a probléma az, hogy ál talában nem becsüljük meg saját értékeinket. A magyar naplósok ezen próbálnak változtatni. A Szakolczay Lajossal nemrégiben készített interjúról is szó esett. Az interjúkészítő Ködöböcz Gábor elmondta: Szakolczay igazi univerzális ember. Fogékony lélek, so k mindenhez ért, s nem próbálja magát különbnek feltüntetni, mint amilyen. Búcsúzásképpen Mezey Katalin mondta el néhány saját versét, majd Barabás Zoltántól hallgathattak meg néhány költeményt az érdeklődők. A második nap utolsó momentumaként az írótábor résztvevői elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben tiltakoznak az új szlovákiai nyelvtörvény ellen, amely mélyen sérti és korlátozza a felvidéki magyarság jogait. Tóth Hajnal Irodalom és politika A VI. Partiumi Írótábor zárónapján, szombaton előbb C sűry István helyettes református püspök tartott érdekes, számos kevéssé ismert tényt, adalkéot, életrajzi vonatkozást is felvillantó előadást a nagy reformátorról, Kálvin Jánosról annak apropóján, hogy idén ünnepeljük a franciasvájci humanista, hittudós é s prédikátor születésének 500. évfordulóját. Meleg Vilmos színművész, a Szigligeti Társulat volt igazgatója Áprily Lajos Kálvin, 1535 című költeményének elmondásával járult hozzá a megemlékezőéshez. Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója Szépha lom és a Kazinczykultusz című előadásában kitűnően egészítette ki a téma kapcsán az írótáborban és a semjéni zarándoklaton előzőekben elhangzottakat – születésének 250. évfordulóján érthetően sok szó esett nagy magyar nyelvészről, közíróról és művelődéssz ervezőről. Szűcs László, a Várad című folyóirat főszerkesztője még csak a havilap idei 3. számát tudta elhozni a táborba, amúgy magáról a folyóiratról, annak sorsáról is keveset beszélt, inkább a Törzsasztal nevű nyilvános interjúsorozatról és egyéb akciók terveiről beszélt, majd Kinde Annamáriának és Sorbán Attilának adott szót, előbbi verseiből, utóbbi egy készülő abszurd regényéből olvasott fel hosszan. Déltájt került sor Dukrét Gézára, aki Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik szá zadi történetében című vaskos tanulmánykötetét mutatta be, amely tavaly jelent meg Budapesten. Az ismert történész, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője könyvében a magyar nemzetpolitikai kérdésekről szól, történészi igénnyel és módszerrel mutatja be ennek a kérdéskörnek Erdélyhez kötődő változatait 1918tól napjainkig. Lehetőségek, kényszerek, és megoldások viszonylatait tárja fel. Egyenest a korszak nemzetpolitikai döntéseinek kellős közepébe vág így bele. Nem kevés kockázattal jár ez. Lipcsey Ildikó ráadá sul nem bújik az egyébként sem komoly semlegesség látszata mögé. Igaz, véleményét sem hangoztatja a tárgyias forráskezelés rovására. A nemzeti megmaradás esélyével és kudarcával minősítve szedi szerbeszámba az eddigi utakat és tévutakat. Egyegy döntéshez újabb döntések eszmei és politikai irányait érzékeli és érzékelteti. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Trásaság elnöke ezután saját, nemrég megjelent kötetét is (Épített örökségünk Bihar megyében) a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, ez még kaph at a váradi könyvesboltokban. A könyvbemutatók sorát Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című dokumentumkötetének prezentálása zárta, e munkáról többször írtunk az elmúlt napokban. Demeter Szilárd a kiadó, Tőkés László az egyházkerület részéről a jánlotta az olvasóknak a könyvet, a Szegedről érkezett szerző az elvégzett munkáról beszélt, de mindhárman hozzájárultak saját meglátásaikkal, véleményükkel, nézeteikkel annak kikerekítéséhez, hogy miért szükséges az immár rendelkezésre álló irattári dokum entumok alapján fényt vetni egyházunk, közösségünk közelmúltjának, sőt jelenének sötétebb lapjaira. Az idei írótábor díját már korábban átnyújtották a kitüntetett, idén 80. éves Kányádi Sándornak, a táborzáró momentumot az indoklás és a laudáció jelentette , ezek Barabás Zoltán és Ködöböcz Gábor nevéhez fűződnek. Azzal köszöntek el egymástól a részvevők – miközben egyesek a dedikálásra is időt szakítottak – , hogy a tábor ugyan bezárt, de a Kazinczyévnek még koránt sincs vége. Sőt, az írók egymástól a „talál kozunk jövő hónapban Tokajban” biztatással köszöntek el egymástól. vissza Kéznyújtás a Verestóyalapítványtól ÚMSZ | 20090706 08:11:21 Működésének második évébe lépett a Dr. Verestóy Attila Alapítvány, amelynek hétvégi sajtótájékoztatóján mutatták be az idei pályázási lehetőségeket. Az oktatási pályázatok mellett külön pályázási lehetőséget kapnak a Hargita megyei kutatók, és keretet biztosítanak gyermekek egészségügyi gondjainak enyhítésére.
