Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.06 . 13 (Fordította: Schäf er Tibor. Gabriele Schäfer Verlag, 2009. A borító Heltai Csaba fotójának fölhasználásával készült. Első kiadás: Ister Könyvkiadó, Budapest, 2000.) vissza Elégedetlen ellenzék Vajdaságma.info 2009. július 5. [19:29] A szer biai ellenzék elégedetlen a kormány egy éves munkájával, szemére veti eredménytelenségét a korrupcióval szemben, és az igazságügy reformjában, továbbá az ország nagyméretű eladósodottságát, a munkanélküliséget, az inflációt, a termelés csökkenését. Egyesek rendkívüli választást és a minisztériumok számának csökkentését követelik. Némi dicséret is kijutott azonban Mirko Cvetković kormányának: a vízumliberalizáció, és Karadžić letartóztatása miatt. Az Új Szerbia és a Szerb Haladó Párt szorgalmazzák a rendkív üli parlamenti választások kiírását, a liberálisok erőtlennek nevezték a kormányt, mely képtelen a lényegbevágó reformokat végrehajtani, a Szerbiai Keresztény Demokrata Párt pedig túlméretezettnek találja a kormányt. (Beta) viss za Jobb átjárhatóságot a magyarszerb határon – HÉTFŐN BUDAPESTEN TÁRGYAL CVETKOVIĆ KORMÁNYFŐ Vajdaságma.info 2009. július 5. [11:59] Elsősorban a határok jobb átjárhatóságáról, a vízumliberalizációról, a határokon átnyúló fejlesztésről, és energeti kai kérdésekről tárgyal egymással Bajnai Gordon magyar és Mirko Cvetković szerb miniszterelnök hétfőn Budapesten. A szerb kormányfő Bajnai Gordon meghívására egynapos munkalátogatásra érkezik Magyarországra. A delegáció tagjai a mezőgazdasági, a kereskede lmi, és az energiaügyi miniszter is. Az MTI úgy tudja, Magyarország már az ősszel szeretné kiírni a pályázatokat a határokon átnyúló fejlesztésekre, így a megbeszéléseknek ez lesz az egyik fő témája. Tárgyalnak a magyarszerb határ jobb átjárhatóságról is. Ennek érdekében újra megnyílhatna a régi röszkei határátkelő - amit az új átadásakor bezártak - és meg lehetne hosszabbítani a kishatárátkelők nyitvatartását. Az MTI információi szerint a megbeszéléseken szó lesz a vajdasági magyarokat érintő problémákró l. A magyarellenes incidensek kapcsán a magyarszerb kisebbségi vegyes bizottság májusi, belgrádi ülésén magyar oldalról elhangzott az az igény, hogy a szerb hatóságok határozottan lépjenek fel ezekben az ügyekben. Téma lehet az is, hogy a szerb parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény. A delegáció tagja a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Várhatóan a megbeszéléseken egyeztetnek energetikai kérdésekről is, többek közt a gázbiztonságról, illetve az energiahálózatok összekapcsolásáról. Mirko Cve tković miniszterelnök találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, és a magyar kormányfővel együtt részt vesz egy üzleti fórumon. vissza Embere a piréz? A Tárki fölméréséből kiderült, hogy tíz honfitársunk közül hét nem fogadná be a menedéket kérő pirézeket. Még az a szerencséjük ezeknek a pirézeknek, hogy nem léteznek - gondolhatnánk. De hogyne léteznének! A megkérdezettek tudják róluk, hogy emberek, s nyilván távoliak, mert nem tudnak róluk egyebet. Az emberisé get alkotó sok ezer népcsoport jelentős részével vannak így. Ők mind pirézek. Milliárdos nagyságrendű tábor. Révész Sándor| Népszabadság| 2009. július 6. | Honfitársaink harmada nem fogadna be senkit! Tőlük az Isten fia is megfagyhat az istállóban. Tíz polgártárs közül egy fogadna be minden menekültet, a többi, a többség mérlegel. A mérlegelők nagy többsége, 7080 százaléka elutasítja a románt, az oroszt, a kínait, az arabot, de kétharmaduknak az is elég, ha a menekülő ismeretlen, vagyis piréz. Mi ross zat feltételezhezünk arról, akiről se jót, se rosszat nem tudunk? Azt, hogy távoli és a miénktől nagyon eltérő kultúrában nőtt fel. S ez már rossz. "Az emberek ritkán fogják föl a kultúrák különbözőségét annak, ami: természetes jelenségnek. Inkább természe tellenesnek, sőt botrányosnak gondolják." Ezt a gondolatot fejtette ki Claude LévyStrauss a Faj és történelem című korszakalkotó tanulmányában, 1952ben. Emlékeztetett rá, hogy Amerika fölfedezése után Spanyolországból bizottságot küldtek ki a NagyAntill ákra, hogy tanulmányozzák: vane az indiánoknak lelkük. Hosszú ideig folyt a heves vita: emberi természetű lényeknek tekinthetőke az indiánok, vagy sem. A szigetlakók pedig szisztematikusan vízbe fojtották az elfogott európaiakat, hogy megvizsgálják, vajo n
