Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-04
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.04 . 31 megengedik a felnőttképzés szervezését a magánszemélyeknek, a nonprofit szervezeteknek és az egyetemi központoknak is, ezt azonban sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé idehaza. A kultúrat eremtésnek, a népművelésnek egyébként másfajta hagyományai vannak a magyar és a román társadalomban. A román társadalom az államra hagyatkozva végzi a művelésszervezést, főleg a kultúrházakon keresztül, a hazai magyar közösség pedig, alulról építkezve. Mi ugyanakkor igen erőteljesen ráálltunk a saját történelmünkre való nosztalgikus emlékezések megszervezésére, a néha túlfűtött érzelmeket is megmozgató hagyományápolásra. Ez részben szükséges is egy kisebbségben élő közösség esetében, de nem állhat csak ebb ől a közművelődési életünk. A hagyományápolás mellett fontos az is, hogy eleget tegyünk napjaink kihívásainak, közművelődési életünket, annak intézményrendszerét a tanuló társadalom kiépítésére is fordítsuk. Ezért próbáljuk a civil szervezeteket arra is ös ztönözni, hogy egyikmásik közösségen belül kutassák fel, milyen tanulási igények vannak főleg a művelődés terén, és tanfolyamot szervezzenek ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére. – Milyen tevékenységek zajlanak jelenleg a Népfőiskolán belül? – Rége bben kétéves rendszerességgel szerveztünk népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán, harminc, ötven vagy éppen száz hallgató részvételével, ilyenkor különböző honismereti témákat dolgoztunk fel, de mindig igyekezve a mindennapi élethez kötődő gyakor lati ismerteket is nyújtani. Aztán foglalkoztunk pályázatíró, közösségszervező, építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással. Most egy más feladat előtt állunk. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek közö tt Kolozsváron a Szabédiház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, aztán Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között, természetesen azok között, akik be kívánnak lépni ebbe a há lózatba. Mi azokat az épületeket tekintjük magyar háznak és hívjuk meg a közeljövőben képviselőjüket ebbe a hálózatba, amelyek civil szervezeti vagy egyházi tulajdonban vannak és felvállalják az épületben az illető település vagy régió kulturális életének a megszervezését. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottunk – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnénk az elkövetkezőkben kibővíteni. Következő lépésként az év végén magyarházbörzét szervezünk, amelyre minden magyar ház képviselőjét meghívjuk. Egyrészt, hogy találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, egymás között kapcsolatot építsenek, másrészt, hogy olyan előadásokat hallgassanak meg, amelyek a kulturális hálózatépítés jelentőségéről szólnak, és nem utolsósorban segíteni szeretnénk ezen intézményvezetőknek a művelődés szervező szakmában való eligazodásban. Véleményem szerint ez utóbbira különösen a vidéki kisközösségek magyar házai kulturális programjainak a minőségi megszervezésében van nagy szükség. vissza Milyen nyelven szólalhatnak meg a Szlovákiában élő magyarok? Felvidék.ma • 2009.07.05. Gémesi Ferenc szerint a magyarországi szlovákok napján tartott dabasi rendezvény ismét jelzés a szlovák pol itika számára, hogy megoldásra vár az államnyelvtörvény elfogadása után kialakult helyzet. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára erről szombaton délután nyilatkozott. Emlékeztetett arra: a szlovákiai nyelvtö rvény előkészítéséről szóló információkkal párhuzamosan a magyar kormány formálisan és informálisan több alkalommal jelezte fenntartásait, illetve kérte, hogy ne történjenek olyan változások, amelyek negatívan érintenék a magyar nyelv használatát Szlovákiá ban. Felidézte: a kormány megalakulását követően Balázs Péter külügyminiszter szlovákiai tárgyalásai során jelezte, hogy a kabinet kész új fejezetet nyitni a magyarszlovák kapcsolatokban, ami a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapul. Ezután pedig írásban is jelezte a kormány álláspontját a készülő nyelvtörvényről, felhívva a figyelmet arra, hogy több eleme nincs összhangban az európai elvekkel és normákkal. Gémesi Ferenc felidézte: Bajnai Gordon miniszterelnök több alkalommal jelezte informálisan Robert Fico szlovák kormányfőnek, hogy amennyiben a tervezett formában fogadják el a nyelvtörvényt, az számos elemében
