Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-04
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.04 . 15 A településen mintegy 20 család illegálisan, a magyar lakosság által birtokolt területre építette fel lakását. Ger gely becslései szerint mintegy 2530 hektár földet sajátítottak ki a romák. „A telek ügyének a rendezése azonban fogas kérdés, mivel az önkormányzat nem rendelkezik lakhelyek építésére alkalmas telkekkel” – tájékoztatott a polgármester. Elmondta, mint egy 1015 roma családot kellene segélyezni, de nem feltétlenül a lakásép ítés útján, hiszen sok esetben már az is előrelépés lenne, ha az életkörülményeik valamelyes javulnának. „Az ivóvíz problémája megoldásra vár, ugyanakkor több család villannyal sem rendelkezik” - mondta Gergely. Szerinte a megyei tanács által kiutalt pén zből például egy lakásterv megvalósítását lehetne finanszírozni, azonban az mégsem megoldás, hogy a lakások építési költségei is teljesen támogatásból kerüljenek ki. A polgármester a Transindex felvetésére egyetértett azzal, hogy elengedhetetlen a pozitív diszkrimináció alkalmazása, azonban nem lehet ráerőltetni azokra a személyekre, akik ezt nem igénylik. Gergely elmondta, a támogatás fejében azt várná el, hogy a segélyezettek aktívan részt vegyenek az építkezésben. Borboly Csaba Hargita megyei tanács elnök közölte, a támogatással a megye vezetősége a kialakult konfliktusos helyzet békés megoldásához igyekszik hozzájárulni, azonban a helyzet megoldásához nem rendelkezik a megfelelő hatáskörrel. „Látni kell, hogy a megyei tanács nem rendelkezik megfelelő eszközökkel sem a rend és a közbiztonság megteremtésének, sem pedig a társadalmi integráció előmozdításának területén” - nyomatékosított Borboly. Rámutatott, a jelenlegi törvényes keretek között a prefektúra, az ügyészség, a törvényszék, illetve a helyi önkormányzat az a hivatalos szerv, amely felléphet a kérdésben, így a megyei tanács elsősorban a prefektúra és az önkormányzat közötti egyeztetések támogatásával, illetve saját anyagi eszközeivel tud hozzájárulni a helyzet megoldásához. „Ezzel a támogat ással ahhoz igyekszünk hozzájárulni, hogy azok az emberek, akik készek elfogadni az együttélés szabályait, a továbbiakban békében és biztonságban élhessenek Csíkszentmártonban. A mi szerepünk jelen esetben a helyi közösség támogatása a megoldás kidolgozásá ban, a moderálás, az intézmények közötti közvetítés, nem pedig beruházások kezdeményezése. A pénz felhasználásának kritériumrendszerét a helyi közösség, a helyi önkormányzat határozza meg. A székely falusi közösségek több száz éves rendtartó hagyományokkal rendelkeznek, rájuk kell bízni a döntést ilyen esetekben” – így Borboly, aki elmondta, Csíkszentmártonban elsősorban a közbiztonság garantálása, az együttélés elemi szabályainak betartása a cél. „Ez nem építőanyag, vagy egyéb anyagi segítség kérdése, hanem egy komplex társadalmi integrációs probléma. Az a véleményem, hogy az anyagi támogatás önmagában semmit nem old meg, és mint fentebb említettem, az általunk kiutalt támogatásnak sem az a célja, hogy egy ekkora összeggel minden szociális problémát m egoldjunk. Mi a helyi önkormányzatot és a helyi közösséget akarjuk támogatni abban, hogy újra megteremtsék a normális, békés élet feltételeit a községben” - hangsúlyozta. Kérdésünkre Borboly megerősítette A Gergely András polgármester által elmondottakat: hathatós segítség nem érkezett a problémák kezelésére a civil szervezetek részéről, csupán a konfliktus kirobbanásakor figyeltek fel a csíkszentmártoni állapotokra. vissza
