Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 15 Ezért a szakember úgy vélte, az IMF alapkövetelése a költségvetési szférával lesz kapcsolatos. „A parlament által a közelm últban első olvasatban elfogadott törvénytervezetet, mely a szociális kiadások növelésére irányul, meg kell vitatni. A problémát tovább fokozza Viktor Janukovicsnak, az ellenzék vezetőjének azon kijelentése, hogy a kiadásokat az IMF hiteléből kellene fedez ni. Az alap kétség nélkül garanciákat vár arra, hogy a minimálbérnek és a nyugdíjaknak nem lesz ilyen jelentős méretű emelése, s ha mégis határozatot fogadnak el valamilyen szintű emelésről, a kormány és a képviselők megtalálják a belső forrásokat annak fi nanszírozására” — jegyezte meg Blinov. A másik nagyon fontos kérdés, mely a hitel következő részletének útjában áll, a szakember szerint a Naftogaz költségvetésének kiegyensúlyozásával kapcsolatos. vissza A kárpátaljai ukrán sajtó szemléje www.umdsz.uz.ua • 20090701 • A Novini Zakarpattya c. lap 2009. június 30i száma írást közöl a megújuló energiafajták hasznosításáról. Megszólaltatja Viktor Pogorelovot, a megyei állami közigazgatási hivatal gazdasági főosztályának vezetőjét, aki a szélenergiával kapcsolatban megemlíti, hogy a Volóci, a Mizshirjai, a Rahói, a Szolyvai és a Perecsini járások területén volna célszerű a szélerőművek telepítése. Ezek villanyárammal láthatnák el a turisztik ai létesítményeket, az állattenyésztő táborokat, illetve a havasoknál alacsonyabban fekvő falvakat. Kutatók számításai szerint kellő számú, a Krímen és Kárpátalján, illetve az ország déli és keleti régióiban telepített szélerőmű révén fedezni lehetne Ukraj na villanyenergiaszükségletének közel egyharmadát. A főosztályvezető arról tájékoztatja az olvasókat, hogy egyre több hétvégi háznál, magánháznál lehet látni kis szélturbinákat. Egy 200400 wattos ilyen berendezés nem kerül többe ezer dollárnál, de egy va lamivel nagyobb teljesítményűt is be lehet szerezni 10 ezer USAdollárért. Pogorelov megemlíti, hogy egyelőre a napenergiát is inkább a magánszektorban alkalmazzák. Sajnálatosnak nevezi, hogy nem terjedtek még el a napelemtáblák, pedig Kárpátalján nincs h iány a napfényes napokból… A lap terjedelmes írásban foglalkozik a jégverés által sújtott beregvidéki szőlőkkel. Megszólaltatja Popovics Sándort, aki arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a szőlőtermesztés a Beregszászi járás mezőgazdaságának egyik kiemelt irányvonala. A járási mezőgazdasági főosztály vezetője elmondja, hogy az utóbbi időben a Cotnar, az Aisberg vállalatoknak köszönhetően évente átlagosan 100140 hektáron telepítettek szőlőt. Sajnos, az ez év június 7i jégverés az előzetes adatok szerint t öbb mint négymillió hrivnyás kárt okozott (s ebben nincs benne a magántermelőket ért veszteség!). A szakember szóvá teszi, hogy míg a Voliny megyét ért természeti csapást regionálisnak minősítette a kormány, addig a kárpátaljai termelőket sújtó ítéletidőt csak helyi jellegű természeti csapásként kezelik. Ez pedig azt jelenti, hogy a volinyiaktól eltérően nemigen lehet arra számítani, hogy az állam megtéríti a kárpátaljai mezőgazdászokat ért károkat. Sajnálattal állapítja meg azt is, hogy a károkat szenvedet t 326 hektárnyi szőlőültetvényből egyetlen hektárra sem kötöttek biztosítást… • A RIO c. lap 2009. június 30i száma írást közöl arról, hogy az ukrajnaiak negatívan viszonyulnak az OUNUPÁhoz, s pozitívan a holodomor elismeréséhez. A Research & Branding Gro up által készített felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka viszonyul negatívan, 20 százaléka pedig pozitívan az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN), illetve az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által a szovjet hadsereg ellen folytatott harchoz. A válasz adók 29 százaléka negatívan, 25 százaléka pedig pozitívan nyilatkozott arról, hogy a Vörös hadsereg 1939ben NyugatUkrajna területére lépett. A közvéleménykutatás résztvevőinek 39 százaléka helyeselte, hogy a parlament határozata szerint az ukrán nép ell eni népirtás volt az 1932 — 33as nagy éhínség. A válaszadók 29 százaléka ellenben negatívan viszonyul a törvényhozás döntéséhez. A felmérésben részt vevők 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érdekli Ukrajna történelme, s közel felét (47 százalékát) érdekli a volt Szovjetunió tagországainak történelme. • A lap több írásban is foglalkozik az idei felvételi kampánnyal. Beszámol például arról, hogy a végzősök több mint 40 százaléka csak hatos érdemjegyet szerzett volna a tesztek során a 12es skálán. Ukrán nyelvbő l több mint 37ezren szereztek kevesebb, mint 124 pontot, ami azt jelenti, hogy egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel őket. Roppant — kevesen — 206 fő, azaz 0,05 % — szerezték meg a maximális pontszámot ukránból. Olga Bibko, öt tantárgyból írt tesztet, s a lehetséges 1000 pontból 992őt szerzett. A emelt szintű érettségi közel 700 résztvevőjének eredményeit törölték különböző szabálysértések miatt: volt, aki „puskázott”, mások mobiltelefonon kaptak segítséget. A lap közli a Horsenyin Intézet ált al végzett közvéleménykutatás eredményeit. Ezek szerint a megkérdezettek 37,7 százaléka támogatja az új felvételi rendszert, míg 39,5 százalékuk negatívan viszonyul ehhez. • A Sztarij Zamok c. lap 2009. június 30i száma írást közöl Ukrajna — a korrupció pa radicsoma? címmel. Közli a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet azon felmérésének eredményeit, amelynek során 11 ezer ukrán állampolg árt kérdeztek meg a korrupcióhoz való viszonyáról. A korrupt hivatalnokok „arcképe” ennek alapján a következő: életkoruk 3040 év, végzettségük középfokú, bérük 1 000 és 2 000 hrivnya között mozog. A megkérdezettek mindegyike fizetett már életében legalább egyszer kenőpénzt (kényszerből, vagy önként). Ennek összege 1 és 2 000 dollár között mozog. A kenőpénz java része az Állami Közlekedésrendészet (DAI), a rendőrség, a bíróságok, az egészségügy dolgozóinak zsebében „landol”. A magánvállalkozások többsége kö zel 130 dollár kenőpénzt fizet ki évente.
