Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-04
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.04 . 10 E sorok írója e gyszer már megtapasztalt egy ehhez hasonló állapotot, a nyolcvanas évek Romániájában a helyi magyar sajtóból és a tankönyvekből egyszer csak eltűntek a magyar nevek. Ettől fogva Tamási Áron nem Farkaslakán született, hanem Lupeniben, a gyerekek nyáron a Mu resben fürödtek a Maros helyett, és a diákok Cluj Napocán felvételiztek az egyetemre, nem Kolozsváron. Egy nagyon lényeges különbség volt a mai Szlovákiával: akkor a legsötétebb Ceausescudiktatúrában éltünk, és nem egy „európai szemléletű politikus” (Robe rt Fico előszeretettel nevezi így magát) által vezetett uniós, demokratikusnak mondott országban. Nagyon érdekes, hogy a Szlovákiával szomszédos, sok mindenben hasonló helyzetű Csehországban nincs szükség hasonló törvényre. Talán a magyarok miatt érezték ennek sürgető szükségét Pozsonyban? Jobb a szlovák anyanyelvűeknek, ha egy magyar lapban megértik a helységneveket, ám a mondat többi részével továbbra sem sikerül megbirkózniuk? Minek kell fölöslegesen megkeseríteni sok százezer állampolgár életét? 1995ben a szlovák parlament már elfogadott egy nyelvtörvényt, ám az abban meghatározott szankciókat négy évvel később – belső és nemzetközi nyomásra – eltörölték. Most megsokszorozva tértek vissza, és a helyi sajtó szerint „nyelvrendőrséget” állítanak fel a b etartás ellenőrzésére. Merjünk kicsik lenni! – mondta jó pár évvel ezelőtt Kovács László, és a budapesti üzenetet tökéletesen megértették a határokon túl. Fico jó párszor felmosta a padlót Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel, és ahogy Bajnai Gordo n jelenlegi magyar kormányfő vérszegény tiltakozását elnézem („át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak”, mondta, és azt már mi jegyezzük meg, hogy az Orbánkabinet óta nem volt hivatalos kormányfői látogatás a két fél k özött, sem Pozsonyban, sem Budapesten), most sem sikerült önbizalmat és erőt sugározni. Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő reakciója már gyakorlatiasabbnak tűnik: a diszkriminatív törvény miatt konkrét kérdéssel és megkereséssel fordul az ille tékes uniós biztoshoz, valamint az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségvédelmi szerveihez és megfontolja a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti fellépést is. Szlovákia egy ideje lekanyarodott a demokratikus útról, a sajtótörvény és a most megszavaz ott nyelvtörvény legalábbis ezt jelzi. Egyre több jel mutat az intézményes magyarüldözésre is: Malina Hedvig ügye, a magyar nyelvű iskolák támogatásának érzékelhető elapadása, tankönyvbotrány, nyelvtörvény. Ideje volna határozottan lépni, de ha Budapest nem mozdul, akkor ki védi meg a magyarokat a Kárpátmedencében? vissza Csáky Pál igen keményen fogalmazott – Új szlovákiai magyar párt Nszv.online • 20090704 Csáky Pál szerint a szlovákiai magyarság egyetlen pártja a Magy ar Koalíció Pártja (MKP), és az is marad. Mint az MKPelnök fogalmazott, a Bugár Bélavezette Híd az "asszimiláció" tömörülése. Ez utóbbi pártot a szlovák belügyminisztérium tegnap jegyezte be. Elnöke, Bugár Béla lapunknak elmondta: már a novemberi önkormá nyzati választáson is indulni kívánnak. Közben a pozsonyi oktatási minisztérium közölte: az államnyelvtörvény nem vonatkozik a kisebbségi sajtóra. A szlovák nyelvtörvény módosítása miatt, amely jelentős részben csonkítja a kisebbségek jogait, úgy látszott , ha átmenetileg is, de megszűnik az ellenségeskedés a két magyar tömörülés, az MKP és a nemrégiben alakult Híd között. Ugyanis mindkét párt támogatja az új törvény Alkotmánybíróság elé vitelét, s vezetőik - Csáky Pál és Bugár Béla - hasonlóan értékelik a vitatott jogszabály paragrafusait. Ám az összeborulás elmaradt. Csáky Pál igen keményen fogalmazott politikai vetélytársáról. A pozsonyi Új Szónak adott - fizetett hirdetés formájában megjelent - interjújában úgy véli, hogy az MKP a szlovákiai magyarság e gyetlen pártja, és az is marad. Szerinte a Híd, amelyet az MKPból kilépett parlamenti képviselők alakítottak, nem magyar pártként határozza meg magát."Nem örülünk neki, ám nem is nyugtalanít különösebben. Mi végezzük tovább a dolgunkat. Az MKP a szlovákia i magyarság egyetlen pártja, és az is marad, az új párt nem magyar pártként definiálja magát". Csáky úgy véli, hogy "a kilépők által létrehozandó új párt természetesen nem lesz szlovákmagyar vegyes párt, mert oda valamirevaló szlovákok nem fognak belépni. Miért is tennék? Van
