Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 46 Summa summárum: Koncsol László alapvetően a hagyományos humanista értékek letéteményese, mint aho gy közvetlen előde és példaképe, Fábry Zoltán, vagy még inkább Márai Sándor is az volt, ő is hisz a szellem teremtő és ellenálló erejében, de egészségesen nyitott minden új eszmére, szellemi kezdeményre is. A méltató beszédből kiderült: A hatvanas évek má sodik felében, s a hetvenes évek legelején Koncsol Lacival együtt szerkesztette Tőzsér Árpád az Irodalmi Szemlét, a díjazott hozta be az akkori Irodalmi Szemlébe Weöres Sándort, Nemes Nagy Ágnest, Beney Zsuzsát, Kormos Istvánt, de Pilinszky Jánost és Rónay Györgyöt is. Majd jött a hetvenes évek második fele, a nyolcvanas évek, a csehszlovák “sötétség korszak”, jött Bled, egy, a szlovén PENclub ülésén elhangzott emlékezetes Koncsolbeszéd, amelyet követően hajtóvadászat indult ellene. Aztán következett a Koncsolparadoxon, amikor a tudós literátor és szépíró hirtelen elhallgatott. A nyolcvanas évek második felében, a rendszerváltást megelőző években meghívták a csallóközi Dióspatonyba hely- és kultúratörténésznek, s ő, megúnva a husáki pártállam hivatalain ak packázásait, szinte egyik napról a másikra hátat fordított az irodalomnak és közéletnek, hogy aztán 2000ig szinte egyetlen szépirodalmi jellegű vagy szépirodalomról szóló sort se írjon le. – Ezekben az időkben mint történész s főleg dióspatonyicsalló közi helytörténész, a Kalligram Könyvkiadó Csallóközi Kiskönyvtár című sorozatának szerkesztőjeként nagyon jelentős történelmi- tudatformáló munkát végzett. A nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes években, tehát több, mint tíz évig, irodalomról, irodalmi életről még beszélni sem volt hajlandó. Aztán a hosszú hallgatás után 2000ben váratlanul megint megszólalt benne a költő – mondta Tőzsér Árpád a díjazott életútjáról. Az ünnepi eseményen Lengyel Szabolcs, a Tőkés László Alapítvány alapító elnö ke beszámolt az alapítvány munkájáról. Rámutatott: a 20082009es tanévben is folytatták a határon túli, szegénysorsú magyar diák támogatását. A Tőkés díj érmet Györfi Sándor, Magyar Örökség díjas szobrászművész készítette. Tőkés László, aki részt vett a z ünnepi eseményen, bejelentette: néhány héttel ezelőtt kapta meg azokat a szekus dossziékat, melyek az édesanyjával történő konyhai beszélgetéseket rögzítették. A díjazottnak gratulálva hangsúlyozta, neki is felajánlották 1989ben az "elkóborlás" lehetősé gét, de ő a maradás és a helytállás mellett döntött. A Tőkés László díj alapítói Kisvárdán még a rendszerváltozás előtt, 1989. végén döntöttek úgy, hogy a rendszerváltást követő új feladatok támogatására alapítványt hoznak létre. A díjat Tőkés László refo rmátus tiszteletesről nevezték el, aki ellenszegült és ellenállt a romániai diktatúrának Temesváron, s akinek védelmet szerettek volna nyújtani az alapítók. 1989 óta a díjat több neves személyiség megkapta, a Tőkés Lászlóról elnevezett Alapítvány pedig im már húsz esztendeje gazdagítja a határok felett átívelő magyar szellemilelki közéletet. Felvidék ma, Evangélikus.hu vissza Beszélgetés Csáky Pállal, az MKP elnökével a Hídról, amely nem összeköt, inkább szakadékot vág... Felvidékma 2009.07.03. "Ez a lépés szembeállítja egymással a magyarokat, gyöngíti az ellenzéket. Új programot, új világlátást nem hoz a közéletbe. Úgy néz ki, ez a történet valóban csak 8 – 10 ember személyes érdekeiről szól." - vallja Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke az MKPból kiváló személyek által alakuló új párttal kapcsolatban. Milyen változásokat hoz ez a szlovákiai magyar politikába?
