Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 41 3. Az autonómia küzdelem és a jog (Kincses Előd) 4. A Székely Nemzeti Tanács harcai (Izsák Balázs) 5. „Amikor fordul az ezred” (Szőcs Géza) 6. A székely autonómia töre kvés és a december 5i népszavazás sorskérdéseink összegzése (Gáspár Sándor) 7. Magyar Ország hangja (Bencsik János) A Csattogó völgy megközelíthetősége: vasúton a Nyugati Pályaudvarról Verőce állomásig, onnan maxitaxi (mikrobusz) a völgyig. Részletes információk: www.erdelyhon.hu vissza Húsz éve Tusványos Erdélyma [ 2009. július 03., 00:20 ] Azok, akik húsz évvel ezelőtt először asztalhoz ültek Bálványoson, maguk sem gondolták, hogy ezzel egy meghatározó folyamat ve szi kezdetét. Kevéssel volt túl akkor az erdélyi társadalom a marosvásárhelyi véres márciuson. Magyar és román értelmiségiek keresték a magyarázatot, s próbáltak valós nyitást szorgalmazni egymás felé. A nyílt párbeszéd és a kimondott igazság napjai voltak azok. Az első években a magyar – román párbeszéden volt a hangsúly. Volt mit bontogatni abból a falból, amit egymásnak építettünk vagy, amit nekünk építettek. Pár évvel később a bálványosi szabadegyetemre már úgy tekintettek, mint e térség egyik legfontos abb társadalmi műhelyére. Fontos volt ott lenni. Elismerést és tekintélyt növelt a meghívás, a részvétel. Szakmai műhely, igazi szabadegyetem volt. Az évszázad fordulója előtt a szabadegyetem kiegészült a diáktáborral, melyet korábbi években Homoródfürdő n szerveztek. Ezzel együtt párhuzamos építkezés kezdődött immár Tusnádfürdőn. Bálványos viszont szellemiségében élt tovább, s kialakult a sajátos márkanév: Tusványos. Már nemcsak a fősátorban, hanem más helyszíneken is megjelentek olyan programok, melyek s zínesebbé, változatosabbá alakították a rendezvényt. Nagyobb hangsúlyt fektettek a koncertekre. Évrőlévre többen látogattak el az Olt partjára. A kétezres évek elejére a magyarromán párbeszéd mellett és részben helyett egyre erőteljesebb lett a magyarmagyar párbeszéd is. Rájöttünk, hogy természetesnek vélt összetartozásunk ellenére mégis mennyi mindent másképp látunk, mondunk. Magyarországról is sokan beleszerettek Tusványosba. Itthon érezték magukat, számukra szokatlan módon. Idén húszéves a szabade gyetem. Illő, hogy mint fentebb is, áttekintést nyújtsunk belőle. Vajon kinek mit jelent? Akik az első kiírástól minden évben ott voltak, azoknak kétségtelenül sokkal többet. Ők mesélhetnek arról, milyen volt a szabadegyetem a bálványosi körülmények között , egyetlen sátorban, s milyen volt esténként gitárhang és tábortűz mellett énekelni az akkor még huszonéves későbbi nagypolitikusokkal... Akik a szabadegyetem első 7 – 8 évében kapcsolódtak a bálványosi folyamathoz, azok nem kis nosztalgiával gondolnak vis sza ezekre az évekre. Többen mondják ma is, hogy jó lett volna, ha nem egészül ki a diáktáborral a szabadegyetem. Az előadók alaposan felkészültek a beszélgetésekre, érdemben és tartalomban jobban érvényesült a mondanivaló. Szabadegyetem volt, a szó igazi értelmében. Időben előre haladva: azok, akik csak ebben az új évszázadban váltak Tusványoslátogatókká, azok ezt így szerették meg. A közéleti, politikai beszélgetések mellett számukra jól elfér az irodalom, a különböző szórakoztató és szabadidős programo k, valamint a nap fénypontjai: az esti koncertek. Ők azok, akik már Tusványos mellett megismertek más nyári fesztiválokat, táborokat is. Ők már a kínálatot nézik, abból válogatnak, s érdeklődve hallgatják a „nagyokat” Tusványos kezdetéről, a folyamatról, a máról. Tusványos időt és teret meghaladó kifejezés: nemcsak Bálványos és Tusnádfürdő elnevezésének sajátos összevonása, hanem egy folyamat, mely hídakat épít, falakat bont és erősít. Többezren visszajárnak ide évente. Jól bejáratott módszerek és sajátos hangulat ötvöződik az évrőlévre változó, de önmagában állandósult programban. Tusványos örökzöld lett.
