Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 39 szervezetnek a mozgalom anyagi támogatásán túl nem sok minden fűződik a nevéhez. A Magyar Gárda Mozgalom - amely ellen nem folyt eljárás - ugyanakkor épp azokat a fekete egyenruhába bújt férfiakat és nőket jelenti, akik például roma telepeken tartották demonstrációikat, s félelmet kelthettek a cigányságban. Ezzel összhangban - az FB decemberi ítélete szerint - az egyesület feloszlatása nem érintette a mozgalmat. A tavalyi ítéletben ugyanis arra jutottak, hogy ugyan az egyesület biztos ította az intézményes teret a "fekete seregnek", ám teljes egyezés nincs a két szervezet között, s a két csoport kapcsolatára leginkább a szimbiózis szó illik. Az ítélőtábla ezzel szemben úgy találta, hogy a mozgalom az egyesület egy belső szervezete volt . Ennek oka, hogy a gárdára nem érvényesek a tömegmozgalomra vonatkozó szabályok, s sokkal inkább úgy "viselkedik", mint egy egyesület tagozata, vagy egysége. Épp emiatt terjesztették ki az oszlatásról szóló ítéletet a gárda egészére. A tanácsvezető bíró u gyanakkor megjegyezte: magánszemélyek véleménynyilvánítási jogát ez az ítélet nem korlátozza. Voltak azonban más változtatások is az FB indoklásához képest. Nem értett egyet például a táblabíróság a FB azon megállapításával, hogy a gárda tevékenysége sért ette volna a cigány kisebbség személyiségi jogait. Az ítélőtábla ehelyett azt emelte ki, hogy a gárda egyes rendezvényein - a tatárszentgyörgyin, a galgagyörkin és a faddin bizonyosan - fennállt az erőszak reális veszélye, sérült a közrend, a köznyugalom é s az ott élők szabadsághoz és biztonsághoz fűződő joga. Az erőszak reális veszélyét azért emelte ki a bíróság, mert mint mondták: a gárda egyik rendezvényén a bejelentő - Kiss Róbert, gárdafőkapitány - maga kérte a rendőri biztosítást, s ezzel gyakorlatil ag beismerte: demonstrációja veszélyes. A biztonsághoz fűződő jog ugyanezért sérülhetett. A szabadsághoz fűződő pedig azért, mert a települések lakói még akár akaratuk ellenére is részesei kellett, hogy legyenek a demonstrációnak. Mindezekkel alapvető szab adságjogok sérültek, s ez nem fogadható el. A táblabíróság elfogadta viszont azt az alperesi álláspontot, hogy az egyenruhás felvonulás, a - sokszor kirívó, cigánybűnözést emlegető szónoklatok - magukban még akár a gyülekezési jog és a szólásszabadság ker etei közt is maradhattak volna. Ám ezek egyszerre, ötvözve az eleve feszült hangulatú települések kiválasztásával, már túllőttek a célon. Egyetértett az alperes és a bíróság abban is, hogy a per egyik alapkérdése az volt, hogy a rendeltetésszerű joggyakorl ás keretei között maradte a gárda tevékenysége. A bíróság - szemben GaudiNagy Tamással ügyvéddel - arra a következtetésre jutott, hogy nem. Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékre ndjét sértő eszközökkel - összegezte a tanácsvezető bíró, aki több nemzetközi szerződés vonatkozó részeiből is idézett indoklásában. A tegnap - elviekben - véget ért gárdaper másfél éves múltra tekint vissza: a Fővárosi Főügyészség még 2007 decemberében nyújtotta be. A per ezután 2008 márciusában indult, s rögtön botránnyal kezdődött. A tárgyalóterembe való belépéskor ugyanis a gárdisták sorfalat álltak, s egy idő után csak tagjaikat, szimpatizánsaikat engedték be. Sok újságíró ki is szorult emiatt a tere mből. Ezután vezették be azt a rendet, hogy a gárda perekre regisztrálni kell, s azt is, hogy a rendőrség a tárgyalások idejére lezárja a bíróság épülete előtti útszakaszt. Nem volt ez másként tegnap sem: csak a megfelelő jogosultsággal rendelkezők mehette k a Fővárosi Ítélőtábla Feketesas utcai épületéhez, amelyet kordonokkal vettek körbe. A tegnapi tárgyaláson egyébként csak kis számú szimpatizáns jelent meg, s semmiféle rendőri intézkedésre nem volt szükség. A második tárgyalási nap ezután 2008 májusában volt. Itt derült fény arra - az épp tegnap elutasított - érvelésre, amely szerint egyesület és a mozgalom különállásával kívánják megnehezíteni a feloszlatást. Júniusban, a harmadik pernapon erre adott választ az ügyészség, s igen sok adatot mutatott be a rra vonatkozóan, hogy a két szervezet közt komoly összefonódások vannak. A tárgyalásokat jócskán elhúzta, hogy mindkét oldalon több beavatkozó lépett fel. Őket - mint tegnap kiderült - jogerősen is kizárták az eljárásból. A júniusi tárgyalás után végül sze ptemberre napolták a pert, ám néhány nappal a tárgyalás előtt kiderült: Öcsödi Ágnes bírónőt megfenyegették, ő emiatt elfogultságot jelentett be, s új bírót kellett kijelölni. Az ügy ezután fél évig állt, míg végül kijelölték az új bírót, Pataki Árpádot, s december 1516ra kitűztek két tárgyalási napot is. Ezeken 10 órás "pereskedés" után megszületett az FB első fokú döntése, amelyet tegnap helyben hagytak. Horváth B. Barnabás vissza