Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-04
MeH Nemzetpo litikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.04 . 35 Bizottság joga, és minden jogszabály elfogadásához kell a tagországok kormányait magában foglaló Európai Tanács egyetértése is. Ennyiből az EP nem annyira törvényhozó, mint inkább törvényjóváhagyó (és részelemeiben módosító , alkotó) szereplő. Ereje abban van, hogy e minőségében viszont többnyire megkerülhetetlen. De akkor kelle egyáltalán? Nos, kezdetben inkább volt dísz, mint érdemi szereplő. Emlékezetes, hogy az első európai parlamentek csupán konzultatív testületek volt ak, delegált tagokkal, nem joghatályú véleménnyel. Ennek az az oka, hogy akkor még minden döntés egyhangúlag született, és így a demokratikus kontrollt a nemzeti parlamentek is tökéletesen ellátták. A helyzet akkor kezdett változni, amikor mind általánosab bá vált a (minősített) többségi szavazás gyakorlata az Európai Tanácsban, amelyben a kisebbségbe szorult tagállamokat le lehet szavazni. Ebben a képletben kellett egy európai szintű szereplő is, amelyik már ott kifejez közvetlenül állampolgári véleményt – és ebbe a szerepbe kezdett növekvő együttdöntési jogkörével belenőni az EP. És teszi is a dolgát, amikor az Alpokon áthaladó kamionforgalom szabályozása kapcsán az osztrák – olasz honatyák szervezkedésére módosítják a jogszabályt, amikor a szocialista frakci ó megakadályozza, hogy EUjogszabály korlátlan ideig engedélyezze a heti 48 órát meghaladó foglalkoztatást, vagy amikor magyar képviselők kezdeményezésére az EP vizsgálatot indít a vajdasági atrocitások miatt. Csupa konkrét ügy. Csupa fontos ügy. Csupa ta gországokat, társadalmi csoportokat érinthető ügy. És mégsem tudnak róla, és mégsem beszélnek róla. Mert léte annyira eltér a nemzeti sémáktól, hogy elhallgatják, vagy magyarázásával belefulladnak a technikai részletekbe. Pedig jó lenne érteni, mert ezek f ényében látszik jól, hogy miért is nem mindegy, kik képviselnek egy országot (pártot, véleményt). Mindeközben pedig az EP így önmaga ellehetetlenülését – a csökkenő érdeklődéssel járó legitimációvesztését – is magában hordja. Talán majd öt év múlva… A sze rző a BruxInfo EUszakértője Fóris György vissza Szabadságot, demokráciát, autonómiát Erdélynek! Erdélyma [ 2009. június 03., 22:40 ] Több mint tízezren vettek részt a marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen Azt üzenjük mi, Székelyföld, Erdély magyar népe: Erdélyt nekünk nem lehet ideadni, mert Erdély nem a románoké, hanem a miénk, a miénk is, Erdély a közös tulajdonunk! Húsz éve próbálják a magyarságot letiporni, elűzni, de nem sikerült, és most sem fog sikerülni, mert nem hagyjuk visszafordítani a történelmet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Marosvásárhelyen tartott nagygyűlésen. Az RMDSZ és az EMNT felhívására közel tízezren gyűltek össze Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen, a magyar intézményvez etők leváltása elleni tiltakozásul tartott rendezvényen. Sokan székely népviseletben, RMDSZ és székely zászlókkal érkeztek a központi térre, ahol Markó Béla szövetségi elnök mellett többek között Tőkés László, az EMNT elnöke, valamint a két szervezet számo s vezető tisztségviselője is részt vett. Beszédében az RMDSZ elnöke felidézte a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyar jogkövetelő megmozdulásokat, amelyeken Sütő András magyar közíró vezetésével a kétnyelvű feliratokért, magyar iskolákért, jogaiért s zólalt fel a magyarság. – Akkor is megpróbáltak mindent, hogy a reményt megfojtsák, hogy akaratunkat szétporlasszák. De nem sikerült! Az elmúlt húsz évben sorra megvalósítottuk mindazt, amit akkor célul tűztünk ki – mutatott rá a szövetségi elnök, aki feli dézte azt is, 1990 márciusában a magyarok ellen tüntetők azt kiabálták, hogy „inkább meghalunk, minthogy Erdélyről lemondjuk, minthogy Erdélyt a magyaroknak adjuk! Erdélyért nem meghalni kell tisztelt magyarok és tisztelt románok! Erdélyért élni kell, küzd eni kell, határozottan, céltudatosan: azt üzenjük mindenkinek, a miniszterelnöknek is, hogy Erdély többet érdemel! – mondta. A szövetségi elnök leszögezte: a magyarságnak ma is sikerülni fog kilábalni a nehéz helyzetéből, ha összefog, ha egységes marad, í gy teremthető meg az autonómia is.
