Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.30 . 12 szövetséggel váltják fel a másik nemzeti veszél yeztetését, akkor maguk is jobbá, szabadabbá, gazdagabbá válnak, s nem bizonytalanabb, hanem biztonságosabb lesz nemzeti életük. Ehhez azonban többnek kell kötnie őket magyar szomszédjukhoz közös gazdasági érdekeiknél, az európai uniós és NATOtagságuknál. Ehhez szoros bizalmi kapcsolat kell, az a meggyőződés, hogy a szövetséges akkor sem veszélyeztetne, ha megtehetné. Tehát a szövetségi viszonyból eredő nemzeti előny okkal tartható fontosabbnak a másikkal szemben megszerezhető nemzeti előnynél. Ehhez a mag yaroknak nem a nyomásgyakorlás nemzetközileg is elfogadott formáit kellene feladni, azokra továbbra is szükség van. Hanem a kétértelmű fogalomhasználatot, a határkérdés burkolt lebegtetését. Ezt ugyanis azonnal megérti a középeurópai fül, főként akkor, ha a másik fél is szereti a kétértelműséget, a kétarcúságot. Ámde lefolytathatóe ez a vita a szomszédos országok politikai közösségével, ha politikai elitjük jelentős része ellenérdekelt? Ha a múlt lehetőségeiből indulunk ki, akkor nem, hiszen a nemzeti kom munikáció fő csatornáit hagyományosan saját kezében tartotta a nemzetállam. A XXI. században azonban változik a helyzet. Az internet immár ellenőrizhetetlen. De számos televízió- és rádiócsatorna is kikerült az állam közvetlen hatalma alól. Sőt az írott sa jtó egy része is szívesen ad teret az efféle vitáknak. Továbbá a nemzetállam a nemzetközi emberi jogi egyezmények korában nem korlátozhatja a könyvek, esetleg folyóiratok, filmek megjelentetését a szomszéd nemzetek nyelvén, s az Európai Unióban vámokkal se m akadályozhatja behozatalukat az országba. Az elektronikus információhordozók rohamosan növekvő teljesítményű és egyre olcsóbb, újabbnál újabb formái eddig sohasem látott tömegben teszik terjeszthetővé őket. A nemzetállam hatalmi intézményei tehát immár m egkerülhetőek! Amennyiben számítógépük bekapcsolva Szlovákia állampolgárai nap mint nap informálódhatnának minden szlovákmagyar ügyről, ha az internet, a tömegesen terjeszthető elektronikus hordozók révén tíz- és százezrek juthatnának hozzá Bibóhoz, Jászi hoz és sokakhoz a múltból, és ami nem kevésbé fontos, a jelenből, ha tömegesen hívnának szlovák nemzetiségű tanulókat, diákokat közös magyarszlovák rendezvényekre, nyári táborokba, és magyarországi szerzők rendszeresen publikálnának a szlovákiai napi és h eti sajtóban, akkor ugyancsak megnehezedne a magyarellenes kurzus ideológusainak dolga. Egyszóval a magyar kultúrának azt a részét, amelyik éppen a középeuró pa i népek viszonyrendszerével foglalkozik, folyamatosan s nem csak időszakosan kellene terjeszteni . Tanulmányokat, filmeket, dokumentumokat, mindent, ami a megértést segíti. Méghozzá szlovákul! S általában véve is szlovákul kellene megjelenni a szlovák közvélemény előtt, értelemszerűen. Magyarország értelmiségének el kellene határoznia, hogy a szomszéd nemzetek nyelvén megjelenni ugyanolyan fontos, mint világnyelveken. A magyar nemzet ugyanis ebben a régióban él, és ebben is fog. Sőt mi több, vita esetén sem a magyar fájdalomnak, sérelmeknek kellene az érvelés kiindulópontjává válniuk, hanem a szomszédé nak, esetünkben a szlovákokénak. Beleértve a nacionalizált közvélemény előítéleteit. Hiszen éppen ezeken kellene változtatni. * Magyarok és szlovákok megbékélésre akkor is szükség volna, ha nem élnének magyarok a Magyarországgal határos országokban. Nemze ti békére ugyanis nem csak a kisebbségben élőknek van szükségük, mégha nekik is a leginkább. A magyar alkotmányosság ugyanis nemcsak összefügg, hanem össze is ér a magyar kisebbséggel rendelkező szomszédjaiéval. A felek nemzeti veszélyforrásként tekintenek egymásra, ami mély befolyást gyakorol mind a magyarok, mind pedig a szomszéd nemzetek tagjainak állam- és nemzetfelfogására, ellenségképére s általuk a politikai rendszerről és az emberi jogokról alkotott meggyőződésére. Magyarok és szomszédjaik megbékélé se nem a magyar kisebbségek mellett ellépve, hanem általuk érhető el. Az igazi békének meg kell születnie mind az államok, mind pedig a nemzetek közt. Ehhez azonban nem elég az államoknak szerződést kötniük s a politikai vezetőik egyes csoportjainak megáll apodniuk. A megbékélésnek az egyes emberek értékrendjében kellene gyökeret vernie. Esetünkben alighanem hosszú menetelésre kellene számítani. De el lehet indulni. A társadalmi párbeszéd megkezdését a XXI. század elejének kommunikációs eszköztára lehetővé t eszi. Erős és kitartó elhatározásra volna még szükség. vissza
