Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 55 százalék, mert a magyarok valamelyik román jelöltnek drukkolnak”. Budai Richárd bukaresti, Erdei Doloczki István szatmári és Kelemen Tibor háromszéki képviselő is támogatásáról biztosította Kelemen Hunort. „Több papot küldtünk az EPbe, mint a V atikán” Czika Tihamér kifejtette: a Szabadelvű Kör szerint egyelőre nem kellene saját jelöltet állítani az elnökválasztásokra. Csalódást okozhat ugyan is, ha a mostani kilenc százalékon „rontunk”, így „önmagunkat gyengítjük” a jelöltindítással. A Băses cu és Geoană közti második fordulóban pedig csakis Băsescura lehet szavazni, mert már bebizonyosodott, hogy a magyarok nem szavaznak a PSDre. Másfelől, Crin Antonescu szimpatikusabb, ez már a kolozsvári RMDSZkongresszuon is kiderült. Boros János kolozsv ári képviselő elmondta: 22,57 százalékot kapott a lista Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya 17,67 százalékos, ami azt bizonyítja, hogy a magyarok igényelték az összefogást. Egyébként Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kampányát a Magyar Polg ári Párt végezte – tette hozzá. László Attila Kolozs megyei RMDSZelnök kifejtette: jó döntés, hogy a szövetség saját államfőjelöltet indít, és öröm, hogy több jelölt neve is felmerült. Támogatásáról biztosította Kelemen Hunort. Szabó Ödön nagyváradi kép viselő szóvá tette, hogy mivel az EPképviselők automatikusan SZKTmandátummal rendelkeznek, Tőkés László miért nem vesz részt a tanácskozáson. Másfelől azt kifogásolta, hogy miért nincs az RMDSZnek államfőjelöltállítási szabályzata, amely leszögezze, mi lyen feltételek mellett indulhat valaki ezért a fontos tisztségért. Hiányolta azt is, hogy a jelöltnek nincs programja, s hogy annak személye politikai kompromisszum eredménye, s nem pedig kompetenciák és programok versenyéből adódik. Minimális elfogadható teljesítmény meghatározását javasolta az RMDSZjelöltre nézve az elnökválasztásokon. Frunda György erőteljesen bírálta az „összefogást”. Kijelentette: 30 ezer szavazattal kevesebbet kapott ez a lista, mint amennyit 2007ben az RMDSZ plusz Tőkés László eg yütt megszerzett. Szerinte összefogás akkor lett volna, „ha együtt húzzuk a szekeret”, ha Markó és Tőkés többször is együtt megjelent volna, így azonban az összefogás abban merült ki a partnerek számára, hogy „nem szidjuk az RMDSZt”. Az összefogáson tehát javítani kell – vonta meg a mérleget. Frunda egyébként is elégedetlen, szerinte a romániai magyarság „több papot küldött az EPbe, mint a Vatikán, és csak egyetlen közgazdászt. Jogászt, mérnököt pedig egyet sem” . A szenátor szerint Markónak kellett voln a vállalnia az államfőjelöltséget, mert neki 16 éve sikerült az erdélyi magyarság nagy részének egységét meg őriznie. Frunda szerint más a helyzet, ha Markó vállalja, hogy ő legyen a következő szövetségi elnök; ha nem, Kelemen Hunornak előnye vagy hátrány a születik abból, hogy ő az államfőjelölt, s ezáltal felborulhat a szövetségen belüli egyensúly. Másfelől úgy vélte, a saját elnökjelöltállításnak egyik célja az, „hogy visszakerüljünk a koalí cióba”. Hattyúdal elhalasztva A hozzászólásokra reflektálv a Markó kifejtette: azért nincs a szövetségnek államfőjelölt állításra vonatkozó szabályzata, mert nem ez volt a prioritása. Ami pedig a programot illeti, a jelöltnek az RMDSZprogramját kell a kampányban hangsúlyosan felmutatnia. Az RMDSZ elnöke megismé telte: nem vállalja a jelöltséget, mert más feladatai vannak. – Markó, Borbély és Frunda esetében a hattyúdal meghatározatlan időre el van halasztva. Mi, akik a hattyúdalunkat elhalasztottuk, mi adjuk meg Kelemen Hunornak az erőt – mondta. Kelemen Hunor kijelentette: kétkedőknek és támogatóknak egyformán azt üzeni, hogy ez nem a saját kalandja, hanem az erdélyi magyarság kampánya, amelynek során el fogja mondani, hogy a közösségnek mi fáj, és miért fáj. – Ez az erdélyi magyarság üzenetének a kampánya lesz – tette hozzá.
