Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 52 hangsúlyosan megjeleníteni a romániai magyarok értékeit és érdekeit. Közölte: tudatában van annak, hogy jelenleg magyar jel ölt nem nyerheti meg a romániai elnökválasztást, éppen ezért indul ki abból a meggyőződéséből, hogy az idei kampányban a szavazás százalékban kifejezhető eredményénél az üzenet jóval fontosabb lesz. SZKT napirendjén a június 7i európai parlamenti választá sok értékelése és a szövetség államelnökjelöléssel kapcsolatos döntésének meghozatala szerepelt. Pénteken az RMDSZ legmagasabb beosztású vezetőiből álló Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) úgy döntött, hogy az SZKTnak a saját jelölt indítását ajánlja, és je löltként Kelemen Hunor ügyvezető elnököt javasolja. Politikai tájékoztatójában Markó Béla rámutatott: az általa vezetett szervezet az elmúlt két és fél év alatt öt fárasztó választási kampányt vitt végig, köztük az államfő menesztéséről szóló népszavazást , és valamennyiből képes volt levonni a következtetéseket. A szövetségi elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik a szóban forgó kampányokban részt vettek, s nemkülönben a szavazóknak, akik az elért eredményekhez voksaikkal hozzájárultak. Leszögezte: az összefogás az, amely a jövőre nézve perspektívát, stabilitást és folytonosságot biztosít, a júniusban elért 8,92 százalékos eredmény mögötti 430 ezer voks ugyanis megegyezik a tavalyi parlamenti választásokon elért szavazatszámmal. Az összefogást, az együt tműködést tehát folytatják, annak módozatait pedig már nekiláttak kidolgozni. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) már több munkacsoportot létrehozott, köztük az autonómia kérdésével foglalkozót, amelynek szeptemberig el kell készítenie azt a koncepció t, amelyet mindkét szervezet felvállalhat. – Az RMDSZ megy tovább a maga útján, viszi a maga programját előre a szükséges korrekciókkal – mondta. Markó szerint az összefogás azt jelenti, hogy „mindenki tiszteletben tartja a másiknak a programját, az elké pzeléseit”. Ez az alapelv lehetővé teszi, hogy a brüsszeli romániai magyar érdekképviseleten belül közös álláspontot alakítsanak ki, „különben semmilyen eredményre” nem számíthatnak. A politikus hangsúlyozta, hogy a Kárpátmedencei magyar politikában is k özös álláspontra van szükség, mert az, ami Felvidéken történik, az erdélyi magyarságot is érinti, és fordítva. Az RMDSZnek Budapesten is körültekintően kell politizálnia, mert ott is folyamatos változások mennek végbe, amelyek az erdélyi magyarságra is ki hatnak, de a szövetségnek elsősorban Bukarestben kell erősnek lennie, s mind a magyarság, mind pedig az ország dolgaiban befolyással kell rendelkeznie. Ezzel kapcsolatban a szónok emlékeztetett: a kampány ideje alatt tetőzött a magyar tisztségviselők eltá volítása a megyei kormányzati hivatalok éléről, ami azt bizonyította, hogy a folyamatok Romániában továbbra is visszafordíthatók. Az autonómiát fokról fokra kell kiépíteni – fogalmazott Markó. Kifejtette: a kormány egymás után hozza a rossz intézkedése ket, tagjai nem az ország dolgaival foglalkoznak, mert a két koalíciós párt ádáz harcban áll egymással. Eközben a magyar vezetés alatt álló önkormányzatok a kormánytól szinte semmilyen segítséget nem kapnak, mi több, az utóbbi időben számvevőszéki zaklatás sal is szembe kell nézniük. Az erdélyi térség ismét mostoha gyermekké lett, az erdélyi miniszterelnök és miniszterek pedig ezzel sem törődnek, vonta le a következtetést az RMDSZ elnöke. – Fontos azonban az, hogy az erőt megkaptuk a magyar választóktól, e zzel jól kell sáfárkodnunk a közeljövőben, és erre minden lehetőség adott – mondta. Markó elmondta: az elmúlt időszakban viták voltak a szövetségen belül arról, hogy az RMDSZ indítsone, s ha igen, kit indítson az államelnökválasztásokon. Ezúttal ugyanis a parlamenti és az államfőválasztás nem esik egybe, a saját jelölt tehát nem jelenthet húzóerőt a szövetség parlamenti eredményei szempontjából, s az sem biztos, hogy a magyarság döntő befolyással lehet a leendő elnök személyét illetően. Csakhogy a jelen legi helyzetben az elnökválasztás meghatározó lehet Románia számára, s „valószínűsíthető, hogy azt követően a belpolitikai helyzet átrendeződik”, bárki is nyerné el az elnöki tisztséget. Mindeközben a nemzeti
