Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 50 Előretolt másodosztály Krónika 2009. június 29. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnökjelöltségre. Noha hivatalosan ezt soha senki nem jelentette ki, napnál világosabb, hogy Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha műv elődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvéleménykutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb, számára felkínált tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgál ják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal, és nyilvánvalóan ez áll az államelnökjelöltség hátterében is. Markó szeme előtt Frunda Györg y példája lebeghet, aki az 1996os és 2000es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Az államelnökjel öltség csak lehetőség volt számára, hogy képességeit láthatóvá tegye. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét tulajdonképpen az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Érezhető: ha Markó ellépne mögüle, azonnal han yatt vágódna. És meglehet, éppen ez a tulajdonsága tette Kelement kiválasztottá. Markó Bélának ugyanis olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. Ezáltal biztosíthatja, hogy akkor is az általa kívánt irányba halad jon az RMDSZ, amikor formailag már nem ő áll az élen. Az RMDSZ politikusai sokat bírálták Traian Băsescut, amiért Emil Boc képében egy bábot állított pártja és az ország kormánya élére, a recept azonban az RMDSZ politikai szakácskönyvébe is bekerült. Mar kó Béla pedig épp e recept szerint próbálja kifőzni a szövetség jövőjét. Amiként Emil Boc pártelnöki tisztsége arra volt garancia, hogy a PDL politikájában Traian Băsescu akarata érvényesüljön, Kelemen Hunor is annak lenne a biztosítéka, hogy az RMDSZben semmi se változzék, Markó után is tovább éljen a Markódoktrína. Szerző(k): Gazda Árpád vissza Egységes felügyeleti rendszer a Dunának Krónika 2009. június 29. Egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer kialakításáról döntöttek a pénteken befejeződött brüsszeli találkozójukon az európai uniós tagországok állam- és kormányfői, ugyanakkor arra is felkérik az Európai Bizottságot, hogy a jövő év végéig készítse el az Unió stratégiáját a Duna menti országok régiójának összeh angolt fejlesztésére. Korlátozott lesz a befolyása az egységes európai pénzügyi felügyeletnek, amely kialakításáról a uniós országok állam- és kormányfői döntöttek, bár az eredeti európai bizottsági elképzelések nem erről szóltak. A rendszer célja egyeb ek között, hogy a jövőben megelőzhető legyen egy újabb gazdasági válság. Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami ellenőrzéséről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azo nban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem. A refor mok végső célja az lenne, hogy a befektetőknek jobb védelmet biztosító reformokat vezessenek be az uniós felügyeleti rendszerben. Az új szerkezetben helyet kapna az úgynevezett Európai Rendszerbeli Kockázatok Testülete, amely a pénzügyi stabilitást fenye gető kockázatokat hivatott időben felismerni. A mostani döntés értelmében ez a szerv nem az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen alárendeltségében működik majd, ámbár vezetőjét az EKB kormányzótanácsa nevezi ki. Zárónyilatkozatukban a kormányfők külön les zögezték, hogy az új struktúra kialakítása „nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre”. Jóváhagyták azt is, hogy három új uniós
