Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 29 - Itt az ünnepség után a folyosón hallottam egy megjegyzést , hogy „bárcsak ne lenne munkája a szenttamási Emberi Jogi Központnak”. De sajnos van… - Hát igen. Ezt a legutóbbi eset is mutatja, amely június 7én történt, hogy van létjogosultsága tevékenységünknek. De ha nem kéne a magyarok kárára elkövetett sérelmek kel foglalkoznunk, akkor is tudnánk mit művelni, pl. a közösségépítés terén. - Önök rendre felkeresik a magyarverések áldozatait és elbeszélgetnek velük. Ma már jobban megnyílnak az emberek, mint korábban? 2004ben, a tömeges magyarverések időszakában ug yanis azt tapasztaltuk, hogy sokan elhallgatták, amit velük műveltek. - Tapasztalható elmozdulás ezen a téren. Akik megkeresnek bennünket, azokban már eleve megvan a szándék, hogy részletesen elmondják a panaszukat. Per folyik a Központ ellen! - Jelenle g per folyik szervezetük ellen. Miért? - Első fokon az Emberi Jogi Központ megnyerte ezt a pert, amelynek tárgyalása Szenttamáson zajlott. A felperes azonban élt a fellebbezés jogával és az ügy másodfokon folytatódik az újvidéki kerületi bíróságon. Ez a k ereset azért lett beadva az Emberi Jogi Központ ellen, mert megjelentettünk egy közleményt, amely a rendőrség munkáját kritizálta, és az érintett rendőrállomás parancsnoka becsületében sértve érezte magát. Természetesen mi valótlanságot nem állítottunk ebb en a levélben, csupán a tényállást közöltük. - Nemrég fogadta önöket Sólyom László magyar államfő. Milyen tapasztalatokkal tértek haza? - Jó tapasztalatokkal tértünk vissza. Sólyom László informált volt a délvidéki történések vonatkozásában. Mi pedig a temerini esetként elhíresült ügy kapcsán tájékoztattuk a köztársasági elnök urat, és arra kértük, hogy amennyiben Boris Tadić szerbiai köztársasági elnöknél jár, kérje meg hivatali kollégáját, hogy a temerini fiúk ügyében beadott kegyelmi kérvény kapcsán k ülönös körültekintéssel bírálja el az ügyet. - Becsey Zsolttól - most már csak volt EPképviselőtől - azt kérdezném, hogy mit jelképez az Európai Polgár Díj? - Azt, hogy ennek a díjnak a birtokosai igazi európai polgárként és civilként viselkednek, tehát önállóak, autonómok, hogy valós forrású tevékenységet végeznek, nevezetesen tényeket föltárnak, leltároznak. Polgárok abból a szempontból is, hogy nem csak passzívan leltároznak, dokumentálnak, hanem aktívan is fellépnek, hiszen jogi képviseletet adnak. A ktívan fellépnek, hiszen közvetítene k a politikai pártok között is egy civil igényt, hogy legyen egy közös délvidéki autonómia igény egyértelműen. Aktívak abban, hogy az európai értékrendet itt a Délvidéken propagálják: az alulról építkezést, a méltóság, az egyenlőség és a szuverenitás jogát . Mindezt együtt reprezentálja az Európai Polgár Díj, és ez együtt reprezentálja azt a fantasztikus munkát, amit ők négy év alatt megvalósítottak, és én nagyon örülök, hogy elsőre őket nem csak javasoltam, hanem sikerült is elfogadtatni a zsűrivel. Ez a dí j üzenet mindazok számára, akik a civil szférában hozzájuk hasonlóan gondolkodnak, nem pedig akként, hogy politikai pártok vagy csoportok szolgálólányává váljanak. - Miként kaphatott egy EUn kívüli ország civil szervezete díjat az EPtől? - Az elbírásás i szabályok rugalmas értelmezésével tudtuk elérni, hiszen Szerbia még nem tagország. Ugyanakkor potenciális tagjelöltként van nyilvántartva. Másrészt a díjat egy olyan szervezet kapta, amely a magyarság része, a magyar kultúra viszont az EU része, ezért eg y Európára nem mindig jellemző, inkább kiterjesztő, mint szűkítő megközelítéssel ezt meg lehetett kapni, és azt hiszem, hogy ez egy konkrét üzenet is volt, hogy egy ilyen jellegű tevékenységet Európa saját értékének tekint, és ilyen kitüntetésekkel is hono rál.
