Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 27 Ennek jegyében értékelte az EPválasztások kampányát az elnökjelöltvita előtt Kelemen Hunor, aki az RMDSZ strukturális megerősítését, a helyi és a megyei szervezetekkel való kapcsolattartás javítását tartotta elsődleges feladatnak. Az EMNTvel kötött választás i szövetséget úgy értékelte: „voltak jó, és voltak rossz kompromisszumok”. Az RMDSZ platformok képviseletében felszólalt többek között Kelemen Atilla, Winkler Gyula, Kovács Péter, Táncos Barna, Lakatos Péter és Kovács András. A hozzászólásokból kiderült: hosszas vita előzte meg Kelemen Hunor jelölését, jelentős támogatást élvezett Markó Béla és Borbély László is. Kelemen Atilla úgy nyilatkozott, hogy bár Markó Béla tartaná meg a Szövetségben „a kívánt egyensúlyt”, de a Kelemen Hunor mellett szóló érveket „megértettük és konszenzusos döntés született”. Winkler Gyula hangsúlyozta, hogy a jelöltállítás legnagyobb haszna, hogy üzenetet közvetíthet az RMDSZ a román és a magyar szavazók felé egyaránt, a magyar érdekképviselet pedig csak így lehet igazán hatékon y. Kovács Péter megerősítette a Kelemen Hunor támogatását, és kapcsolódva az ügyvezető elnök vitanyitójához feltette a kérdést: „hol kell hozzányúlni az RMDSZhez?” Kovács szerint településre lebontva érzékelhető, hol vannak szervezeti gondok az RMDSZben, az államelnökjelölttel szemben pedig az az elvárás, hogy „hozzon megújulást". Táncos Barna kitért arra, hogy várhatóan az őszi választásokon megnő a Székelyföld politikai jelentősége, ezért is fontos, hogy helyi ismeretekkel rendelkező jelöltet válassza nak. Borbély László visszafogott hangú, de határozott felszólalásában leszögezte, „Markó lett volna a legjobb megoldás”. Azzal kapcsolatban, hogy mégis Kelemen került felterjesztésre, annyit mondott: „Ne legyünk elégedetlenek, bárhol vagyunk, első a szerv ezet érdeke". Kritikai éllel fogalmazta meg az ügyvezető elnök felé, hogy a jövőben az RMDSZ ügyvezetői és külügyi tevékenysége szorul jobbításra. Arra magyarázatként, hogy miért lépett vissza a megmérettetéstől, ő is visszautalt Markó vitaindítójára: „n ézzük meg, mi történik a felvidéken és a délvidéken”. A legtöbb papot delegáló párt Európában A legélesebb hangú felszólalása Frunda Györgynek volt, aki bírálta a magyar összefogás eddigi politikáját. Akkor lett volna igazi összefogás – mondta Frunda – ha közösen ugyanazt akarjuk. Az egyetlen eredmény, amelyet ez az összefogás elért, az az, hogy nem szidták az RMDSZt – figyelmeztetett a Szövetség egykori elnökjelöltje. Tőkés nem volt elég meggyőző, és nagyon keveset volt látható Tőkés és Markó együt t, sorolta kifogásait Frunda. Az EPkampánnyal és EPpolitikával kapcsolatban figyelmeztetett: ez a fórum nem az autonómia ügyének megoldására alkalmas fórum. A kampány sikeres volt, fogalmazott Frunda ironikusan, a legtöbb papot delegáló párt lettünk Eu rópában. Sajnos nincs a jelöltjeink között egyetlen jogász és egyetlen mezőgazdász, gazdasági szakember sem. Borbély mellett Frunda is elmondta: Markó lett volna az igazán alkalmas elnökjelölt, mert „egyensúly kell az RMDSZben, és Markó nagy erénye, hogy egységben tartotta a Szövetséget”. Szabó Ödön folytatta a Kelemenkritikát. A Bihar megyei képviselő arra figyelmeztetett, hogy a Kelemen Hunor mögött álló egység a szövetségi elnök érveinek, és nem a jelöltnek szóló konszenzus. Hiányolta a jelöltek s zemélyéről szóló SZKTvitát, sérelmezte a tényt, hogy az SZKT nem ismerhette meg a jelöltek programját. A legnagyobb gond – fogalmazott Szabó – hogy az államelnökjelölt állításának nincsenek meg a pontos szabályai az RMDSZben.
