Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 25 a csak bajt hozó Grúzia és Ukrajna helyett Azerbajdzsán le gyen a térség soron lévő NATOtagjelöltje, pozíciómódosulást jelez. 2. Koszovó. Moszkva nem adja fel a belgrádi pozíció támogatását, (néhány NATOtaggal együtt) nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Miben bizonytalan az álláspont? 1. A tervezett amerika i rakétavédelmi rendszer Lengyelország és Csehország területén. Az Obamaadminisztráció két szempontból is felülvizsgálja elődje politikáját. Egyfelől, megérie, hogy telepítsék a rendszert, de tartósan összerúgják a patkót a rakétapajzs ellen tiltakozó Mo szkvával? Másfelől a rendszer technikailag működőképese, hozza, teljesítie azt, amit a mérnökök megígértek, nagy biztonsággal megvéde egy Irán felől érkező rakétacsapástól? A küszöbönálló moszkvai oroszamerikai csúcsértekezleten bizonnyal nagy csatáro zások várhatók ez ügyben. 2. Stratégiai nukleáris fegyverrendszerek leszerelése, illetve annak még hatékonyabb megakadályozása, hogy atomfegyverek, hasadóanyagok illetéktelen (terrorista) kezekbe kerüljenek. Obama atomfegyvermentes világot vizionál. Mosz kva a legnagyobb partner, több, mint négyezer atomrobbanófejjel (jóval többel, mint amennyivel az összes más atomhatalom - kivéve az USAt - együtt véve rendelkezik). És Oroszország is érdekelt a további csökkentésben, noha az út, amit Washington és Moszkv a eddig már megtett (negyedéreötödére csökkentették a hidegháború csúcsidejéhez képest a nukleáris fegyverek számát), nem alábecsülendő. Most az atomklub többi tagját is bevonnák a csökkentésbe. 3. Irán. A gyors ütemben folyó iráni nukleáris ipar, (atom fegyver?), hordozórakétafejlesztés egyre élesebben veti fel a kérdést, melyik oldalra áll Moszkva? Oroszország eddig korlátozott együttműködést valósított meg Iránnal, de bizonyos határokat nem lépett át (nem szállította le, eddig legalábbis, a korszerűbb rakétalégvédelmi rendszereket). A Nyugattal való szorosabb biztonsági együttműködés közelítheti Moszkvát a NATO/nyugati szövetségi rendszer nézeteihez. vissza Reklám a magyar EUbiztosnak sem árt Ki és mikor választja ki a következő magyar EUbiztost - és egyáltalán, milyen lenne az ideális jelölt? Erre keressük a választ, felidézve a korábbi "botlásokat" is. Pócs Balázs| Népszabadság| 2009. június 29. | A csapatkapitány (elvileg) megvan, már csak játékosokat kell válasz tani mellé - ugyanolyan átláthatatlan módon. Senki sem tudja, mi történt a színfalak mögött, amikor az EUtagállamok miniszterelnökei (mindenféle háttéralkuk után) egyhangúlag támogatták: vezesse újabb öt évig José Manuel Barroso az Európai Bizottságot. Ne msokára, hasonlóan homályos egyezkedés után, ugyanezek a kormányfők EUbiztosokat is ajánlanak majd Barrosonak - feltéve hogy a bizottsági elnök kinevezését addigra megszavazza az Európai Parlament. Ám az EUban sosem olyan egyszerű az élet. Az új Európai Bizottság november elsejére tervezett hivatalba lépése csúszik, mert Írország csak október elején tart újabb népszavazást az EUalapszerződésről (lisszaboni szerződés). Márpedig az EUbiztosok létszáma és a kinevezési eljárás másként alakul a lisszaboni, illetve a most érvényben lévő nizzai szerződéssel. Hivatalosan tehát Barroso sem kap jelölteket a tagállamoktól, amíg az ír nép "ítéletet" nem mond; a gyakorlatban ez egykét hónapos késedelmet okozhat. A lényegen ez persze nem változtat: a magyar EUbizt os jelölése Bajnai Gordon hatásköre. Az Európai Bizottság frissen megválasztott elnöke (ezúttal minden bizonnyal Barroso) rendszerint személyesen gyűjti be a jelölteket. 2004 elején Romano Prodi is gyors körutat tett, és Budapesten négyszemközt tárgyalt Me dgyessy Péter akkori kormányfővel. Ő Balázs Péter nevét húzta elő a kalapból, de a hírek addigra elterjedtek - Prodi is alaposan felkészült már Balázsból. S éppen itt van a kutya elásva: a megfelelő jelöltet kiválasztani és reklámozni mielőbb érdemes. Pon tosabban, célszerű előre kiszemelni egy (vagy akár több) fontos tárcát az Európai Bizottságon belül, majd erre (ezekre) a legkiválóbb "versenyzővel" rástartolni. Már most ezt teszi például Románia, amely "lestoppolta" magának a
