Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 18 67 igen és 19 nem szavazattal lett az RMDSZ államelnökjelöltje. Megválasztását követően Kelemen Hunor lapunk kérdésére elmondt a: fontos persze, hogy hány szavazatot, hány százalékot kap majd államelnökjelöltként a választáson, de az általa továbbítandó erdélyi magyar üzenet ennél is sokkal fontosabb. - Ez nem az én személyes kalandom. Jól tudom, hogy ma még Romániában magyar emb er nem lehet államfő, sőt a második fordulóba sem juthat be. De biztos vagyok benne, hogy ha az üzenetünk célba ér, megnyit eddig zárt kapukat, és a szemszögünkből szükséges közvitát megkezdi. A 3 és fél a 4 vagy az 5 százalék is siker lesz - mondta. A ta nácskozáson Markó Béla kijelentette: az RMDSZnek Brüsszelben, Budapesten és a Kárpátmedencében is befolyással kell bírnia azokra a döntésekre, amelyek az erdélyi magyarokat érintik. Ugyanakkor a legerősebbnek Bukarestben kell lennie, hogy a magyarság és az ország dolgait befolyásolhassa. Bukarestben ugyanis rossz irányban haladnak a dolgok, a nagykoalíció pártjai rossz intézkedéseket hoznak, és "ádáz harcban állnak" egymással. Eközben pedig csak az embereik által vezetett önkormányzatoknak osztanak pénzek et, az elmúlt időszakban a magyar vezetésű önkormányzatok szinte semmilyen forráshoz nem jutottak. Az RMDSZelnök nem rejtette véka alá, hogy sokan őt látták volna legszívesebben az államfőjelölti pozícióba, mert általa megőrizhető lett volna a szövetség belső egyensúlya. Markónak azonban más tervei vannak, a következőkben a szervezet építésén kíván munkálkodni, "hattyúdalát" tehát Borbély Lászlóval és Frunda Györggyel együtt - akiket szintén jelöltek - "elhalasztja". Az ülésen többen bírálták a Tőkés Lás zló szervezetével történt "összefogást", amely az expüspök embereinek egyesek szerint mindössze annyit jelentett, "hogy nem támadják az RMDSZt". Frunda szerint az együttműködésen sok javítanivaló akad. Frunda azt is szóvá tette, hogy az erdélyi magyarság "több papot küldött az EPbe, mint a Vatikán" (Tőkés László és Sógor Csaba református lelkészeket), és egyetlen közgazdászt, jogászt vagy mérnököt sem. vissza 'Az orosz pénz jó pénz, csak szeretjük tudni, hogy mik a szándéka i' Budapest akkor tudja "jól fogadni" az orosz tulajdonszerzést Magyarországon, ha az "arányos, átlátható és kiszámítható" - hangsúlyozta Balázs Péter magyar külügyminiszter Szergej Lavrov orosz kollégájával Korfun tartott megbeszélésükön. MTI| 2009. júni us 28. Balázs Péter az MTIt telefonon vasárnap arról tájékoztatta: nagyon intenzív, jó és tárgyilagos megbeszélést folytatott Lavrovval. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése "egészen kitűnően" fejlődik. A magyar külügyminiszter ugyanakkor felhívta Lavrov figyelmét az orosz tulajdonszerzés problémáira Magyarországon. "Az orosz pénz jó pénz, csak szeretjük tudni, hogy mik a szándékai" - mondta a külügyminiszter, aki a NATOOroszország Tanács külügyminiszteri szintű szombati ülésén, illetve az Európai Bizton sági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétvégi informális külügyminiszteri értekezletén vett részt, s e tanácskozások alkalmából tárgyalt Szergej Lavrovval. Balázs Péter szerint Szergej Lavrov felvetésére azt válaszolta, hogy "a dolgok a piacon történne k". A magyar külügyminiszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tulajdonszerzéskor "bizonyos nagyságrenden felül a kormányzatnak tudnia kell róla, számolnia kell vele, s az is elképzelhető, hogy hatást gyakorol rá". Utalva a Mollal kapcsolatos kö zelmúltbeli részvényügyletre - amely során az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos részesedéshez jutott a magyar olajipari vállalatban - a magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak is van felelőssége, ha akkora részvénycsoma g cserél gazdát, hogy az már a cég irányítását is befolyásolhatja. A oroszmagyar külügyminiszteri megbeszélésen számos más kérdés is terítékre került, szó volt a gazdasági vegyes bizottság munkájáról, a kormányzati együttműködési szintek együttműködésérő l, a kulturális
