Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-27-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.2729 . 15 Ettől kezdve már nemcsak a kortársak tudtak az eseményekről, nem csak az apokrif családtörténetekben rejtőzött el a történelem, hanem bekerült a kisebbségi közbeszédbe is. Különböző becslések születtek az ártatlan magyar áldozatok számáról, voltak, akik 10 ezer áldozatról tudtak, voltak, akik 20 ezerről beszéltek, mások viszont még ennél is többre taksálták az áldo zatok számát. A milosevicsi rendszer ugyan rosszallását fejezte ki, de keményebb retorziókat nem alkalmazott. A "Srebrenicakorszakban" azonban szerbiai közvélemény azonban nem vett tudomást a szerb retorziókról, úgyhogy a kérdés bekényszerült a magyar köz össégen belüli közbeszédbe. Olyan zárlat jött létre, amelynek köszönve a szerbiai közvélemény nem is értesült a tragikus hónapokról. Ezt számított rendezni a Milosevics bukása után kinevezett tartományi ankétbizottság, mint ahogy annak elnöke, dr. Dragolj ub Zsivkovics kifejtette, méltányosan és tárgyilagosan kívánta felmérni az ártatlan áldozatok számát, feltárni a múlt bűneit. Az ankétbizottság munkájában részt vettek azok a magyar közéleti személyiségek, történészek is, akik a kilencvenes években igen ha tározottan feszegették ezt a kérdést. Kilencévi kutatómunka múltán a napokban napvilágot látott a kutatás eredménye, az Igazság útján című könyv tízkötetes könyvsorozatban, illetve CDn, digitális formában, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Tudomány os Akadémia kiadásában. Igaz, a tíz kötet csak 10 példányban jelent meg, ám a CD korlátlan mennyiségben sokszorosítható. A kutatócsoport 83 881 ártatlan civil áldozatot tudott megnevezni, ebből 4624 magyar, 42 283 szerb, 15 495 zsidó, 15 419 német, 2702 ho rvát, 1015 szlovák, 713 roma, 245 ruszin stb. Várható volt, hogy a kötet megjelenése vitát vált ki, ám néma csönd fogatta. A kisebbségi közvélemény vagy belefáradt a szörnyű tragédia taglalásába, vagy pedig hitetlenkedve vette tudomásul a számadatot, attó l tartva, hogy azok nem hitelesek. Mindenesetre a kisebbségi szakértők sem cáfolták az adatokat, amelyeket egyébként az ankétbizottság nem tart véglegesnek. A könyv bevezetője szóvá teszi, hogy például a temerini község akkori vezetősége nem bocsátotta a b izottság rendelkezésére a jareki haláltábor dokumentációját, amelynek a német mellett magyar áldozatai is voltak. Ennek a kiadványnak azonban nem az a legnagyobb erénye, hogy pontos látleletet tár fel, hanem az, hogy hivatalosan is megdöntött egy fél évsz ázados tabut, ezentúl nemcsak a magyar bűnökről szólhat a közbeszéd, hanem a magyar (és más nemzetiségű) áldozatokról is. A tankönyvekben például méltányosabb képet kell kialakítani a magyarokról vagy a németekről, mint eddig. A dokumentum többségi fogadt atása azonban nem ígéri, hogy mindez gyorsan bekövetkezik. Ugyanis nemcsak a kisebbségi közvélemény fogadta tartózkodóan, hanem a többségi is. A belgrádi sajtó csak rövid hírben számolt be a tartományi képviselőház ankétbizottságának kutatásáról, a tévéstú diók pedig tudomást sem vettek róla. Ez azért is különösen feltűnő, mert a szerb történészek jelenleg éppen az 19411944 közötti korszak revíziójával foglalkoznak. A szerbiai képviselőház néhány évvel ezelőtt törvénnyel egyenlítette ki Tito partizánjait és Drazsa Mihajlovics csetnikjeit. A belgrádi kormány igazságügyi tárcájának államtitkára Slobodan Homen kijelentette, hogy a partizánok is, a csetnikek is egyaránt antifasiszták voltak, mindazok ellenére, hogy a csetnik alakulatok számos alkalommal harcolta k Hitler hadseregének oldalán a partizánok ellen, amit a nemzeti érdekek védelmével és az antikommunizmussal igazolnak. E kérdésben a szakma, a politikai elit és a közvélemény kaotikusan megosztott. A kormány erélyes akciót indított Drazsa Mihajlovics, cse tnikvezér sírhelyének felkutatására. Egyre több adatot tárnak fel a partizánok kegyetlenségeiről, azokról a retorziókról, amelyeket a partizánok a szerb hazafiak ellen követtek el. A belgrádi Történelmi Intézet igazgatója a minap közölte, hogy 1941 és 1944 között vagy 80 000 civilt öltek meg, ebből 40 000 német és magyar származású, s Szerbia tele van civil tömegsírral. A lavina megindult, tehát a magyar tömegsírokat sem lehet többé elhallgatni. vissza Csáky: Vissza a 19. szá zadba Paraméter.sk 2009, június 28 - 13:56 Az új nyelvtörvényjavaslat legalább egy olyan dolgot tartalmaz, amit az Alkotmánybíróságnak meg kéne vizsgálnia - nyilatkozta Csáky Pál a közszolgálati televízióban. Csáky Pál az STV O 5 minút 12 című műsoráb an azt nyilatkozta, hogy az új nyelvtörvény a 19. századra emlékeztet, és feleslegesen fokozza a feszültséget Szlovákiában.
