Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 15 Kitekintő / EP Press 2009. június 24., szerda Ki lesz az EP 27. elnöke? Az újonnan megválasztott Európai Parlament először július 14én ülésezik majd Strasbourgban. A képviselők első feladata az EP elnökének megválasztása lesz. Habár már több név is közszájon forog, a kulcsfontosságú pozíciót betöltő s zemély kiválasztásánál minden bizonnyal meghatározóak lesznek az új politikai erőviszonyok. Valószínűleg új parlamenti frakciók megalakulásával, valamint régiek átalakulásával lehet számolni az új politikai összetételű parlamentben. Az elnököt két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, tisztségében megújítható. Az elnök személyéről informálisan a parlament legnagyobb politikai csoportjai egyeztetnek, aminek eredményeképp a parlamenti ciklus alatt két különböző politikai színezetű k épviselő is elláthatja az elnöki teendőket. Végső soron azonban az elnököt a parlament tagjai választják titkos szavazással. Az elnök és feladatköre Az elnök – 14 alelnöke segítségével – irányítja az Európai Parlament és szervei (az Elnökség, illetve a z Elnökök Értekezlete) munkáját, valamint vezeti a plenáris ülésszakokon folytatott vitákat. Évente tizenkét plenáris üléshetet tartanak Strasbourgban, valamint hat plenáris ülésszakot Brüsszelben. Az elnök az Európai Tanács minden ülésének megnyitásakor kifejezésre juttatja az Európai Parlament álláspontját és fenntartásait az egyes témákkal és napirendi pontokkal kapcsolatban. Az elnök testesíti meg a parlamentet a külvilág számára és a többi közösségi intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. Az e lnök képviseli a parlamentet a jogi ügyletekben és valamennyi külső kapcsolatban. Az elnök többek között nyilatkozik valamennyi fontos nemzetközi ügyről, és az Európai Unió megerősítését célzó ajánlásokat tesz. Az elnök aláírásával jogerőre emeli az Euró pai Unió költségvetését, annak az Európai Parlament által második olvasatban történt megszavazását követően. Az Európai Parlament elnöke a Tanács elnökével közösen írja alá az együttdöntési eljárással hozott valamennyi jogalkotási aktust. Miért jobb ké pviselőcsoporthoz tartozni? A legutóbbi Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport működött. A júniusi EPválasztásokat követően már sejteni lehet, hogy új frakciók alakulhatnak, régiek pedig átalakulhatnak. A legutóbbi Európai Parlamentben a jobbközép Eu rópai Néppárt frakciója rendelkezett a legtöbb – szám szerint 264 – képviselővel. Őket az Európai Szocialisták követték 164, és a Liberálisok 80 képviselővel. E számok azonban valószínűleg változni fognak, tekintve, hogy a jelenleg még viszonylag nagy szám ban lévő független EPképviselők igyekeznek majd valamely frakcióhoz csatlakozni, netán újat létrehozni. A képviselőcsoporthoz való tartozás gyakorlati előnyöket kínál: a Házban a felszólalási időt a csoportok nagysága alapján határozzák meg, így több ny ilvánossághoz jutnak a valamely frakcióban helyet foglaló képviselők. Nagyrészt a képviselőcsoportok döntik el azt is, kik legyenek az egyes parlamenti szakbizottságok elnökei és tagjai, és kiket nevezzenek ki egyes jogalkotási ügyek parlamenti felelősének . Július 14én alakuló ülés Strasbourgban Az újonnan megválasztott, politikai hovatartozás szerint csoportokba tömörülő 736 EPképviselő először július 14én ülésezik majd Strasbourgban. A megalakuló frakciók első feladata az EP elnökének és 14 alelnök ének
