Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.24 . 32 Ráadásul Kovászna megyétől az év elején a kormány visszavett 2 milli ó 300 ezer lejt, amit az uniós pályázatok részfinanszírozására spórolt meg az önkormányzat. Az ország lakosságának több mint egy százalékát kitevő Háromszék az országos alap 0,4 százalékát kapta. Még kevesebb, 0,3 százalék jutott a népesebb Hargita megyéne k. Ott is elsősorban a románok lakta települések kaptak a pénzből. Egyetlen vasat sem kapott Kovászna megye a célirányos 24 millióból, Hargita megyének ebből négymillió jutott. Igaz, az összeg háromnegyede csak a román többségű maroshévízi beruházásokra fo rdítható. Duna TV vissza Verespatak ügye a Kormánytól függ Erdélyma [ 2009. június 24., 07:51 ] A Környezetvédelmi Minisztérium a törvényszék határozatát várja Verespatak ügyében, mielőtt létrehozná a bizottságot, amely m ajd megadná a bányászati engedélyt. Az utolsó döntés azonban politikai vonatkozású és a Kormánynak kell meghoznia – jelentette be Nemirschi. A minisztériumnak nincs ellenvetése a bányászati projekt jóváhagyásával kapcsolatban, amennyiben a szakértői vélem ény is engedélyezi azt. Ugyanakkor a hatóság nincs abban a helyzetben, hogy a projekt létjogosultságáról döntsön. 2009 februárjában a Fővárosi Törvényszék arra kényszerítette a minisztériumot, engedélyezze a terv kivitelezőjének, a Roşia Montană Gold Corp orationnek, hogy megépíthessen két gyűjtőgátat Verspatakon. A hatóság fellebbezést nyújtott be a döntéssel kapcsolatban. Május 14én a verespataki hatóságok egy listát nyújtottak be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, amelyet 4200 verespataki, abrudbánya i és topánfalvi személy írt alá, azt kérve hogy engedélyezzék a terv lebonyolításához szükséges elemzések folytatását. Korábban, 2008 szeptember 9én a bányászati társaság beperelte az akkori környezetvédelmi minisztert, mert nem hagyta jóvá a kornai és a vári gyűjtőgátak megépítését. impulzus.ro vissza A gyarapodó többnyelvűség védelmében Erdélyma [ 2009. június 24., 07:37 ] A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári kisebbségkutató intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény a gyümölcsöző együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Egy tudósításba legfeljebb a megvitatott dolgozatok egyegy ötlet sziporkája fér el. Végig ott izzottak az eszmecserében a közvéleményünket is élénken foglalkoztató kérdések, a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozása, vagy a románnyelvoktatás a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. A szemelgetés r endjén, a konkrétumoknál maradva és mindjárt a közepébe vágva, említsük meg a javaslatot, hogy miután a Diszkriminációellenes Tanács vitatott döntését meghozta — üdvös, ha az orvos beszéli a beteg anyanyelvét, de nem kötelezhető annak megtanulására — , jöve delmi többlettel jutalmazzák azt az orvost, aki több nyelvet ismer és használ betegei javára! Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kise bbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk , meglehetősen
