Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.24 . 13 A k árpátaljai ukrán sajtó szemléje www.umdsz.u z.ua 2009. 06. 24. • A Novini Zakarpattya c. lap 2009. június 23i száma írást közöl arról, hogy az év elejétől már 102 humanitárius segélyszállítmány érkezett Kárpátaljára . A szállimányok összsúlya 1080 tonnát tett ki. Értékük közel 6,5 millió hrivnya, ami 18 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában e mutató volt. 14 ország támogatta ily módon Kárpátalját. A legnagyobb mértékben Hollandia, Németország, Svájc, Magyarország, Csehország és Olaszország támogatta vidékünket. A segélyszállítmányok 80 százalékát Ungvár, Munkács, Beregszász, illetve az Ungvári , a Técsői és a Munkácsi járás kapta. A lap arról ír, hogy a Jedinij Centr újra győzedelmeskedett a helyi választásokon . A június 21én tartott választásokon a párt hét képviselőjének sikerült g yőzelmet aratnia. Az UNIANt idézve a kiadvány beszámol róla, hogy vasárnap Ukrajna 13 megyéjében került sor soron kívüli választásokra a helyi tanácsokba, melyek során 15 településen választottak polgármestert vagy helyi képviselőt. A Jedinij Centr 14 jel öltet állított ezeken. Az előzetes adatok alapján közülük hétnek sikerült a szavazatok többségét megszereznie. • A TRIBUNA c. lap 2009. június 23i száma írást közöl arról, hogy Volodimir Litvin nem tartja kizártnak a Legfelsőbb Tanács feloszlatását. A ház elnök szerint ez és az azt követő előrehozott parlamenti választások lehet az Ukrajnában kialakult helyzet további alakulásának egyik forgatókönyve. Mint ahogy a lap idézi a Legfelsőbb Tanács elnökének szavait: „Tudom, hogy ma azon dolgoznak, hogy valaki k ilépjen a koalícióból annak érdekében, hogy az összeomoljon. Ezután — soron kívüli választások. Ma a forgatókönyvek egyike az, hogy soron kívüli parlamenti választásokat kell tartani”. vissza Boris Tadić: Elpolitizálták a va jdasági alapokmány kérdését – AZ ÁLLAMFŐ NYILATKOZATA SZERINT A LEGFONTOSABB SZERBIA INTEGRITÁSA Vajdaságma.info 2009. június 23. [18:50] Elpolitizálták Vajdaság Statútumának kérdését, mégpedig nem pozitív irányba – jelentette ki Boris Tadić szerb állam fő – közölték kedden délután a belgrádi médiumok. A Beta és a Tanjug hírügynökség jelentése szerint a szerb elnök mindenek előtt azt hangsúlyozta, hogy az alapokmányt egybe kell hangolni Szerbia Alkotmányával. „Vajdaság Statútumát elpolitizálták, teljesen ellentétes hatással. Az elmúlt hónapok, amióta a statútum nyilvános vitára került, arra szolgáltak a számomra, hogy alaposan megfigyeljem, kinek mi a szándéka” - fogalmazott Tadić, és hozzátette, hogy a vita azért volt hasznos, mert látni lehetett a résztv evők titkolt törekvéseit is. „Néhány tipikus viselkedésmódot figyeltem meg. Az egyik a polgárok körében azt a nagy félelmet kelti, hogy Vajdaság is elszakad Szerbiától, mint ahogy például Koszovó a történelem folyamán el akart szakadni Szerbiától. Hiszem, hogy ennek a politikai folyamatnak a végén Koszovó sem szakadhat el, de mély meggyőződésem, hogy Vajdaságnak nincs is szándékában elszakadni” – nyilatkozta Tadić. Hangsúlyozta: a vajdasági tartományi alapokmányt egybe kell hangolni a tartomány hatáskörét szabályozó, a szerbiai alkotmányból eredő törvénnyel és az alkotmánnyal. „Nagyot tévednek azok, akik Vajdaságban azt gondolják, hogy a statútummal vagy a hatáskörökről szóló törvénnyel Szerbiát az 1974es megoldások szintjére vethetik vissza. Az akkori alk otmány veszélybe sodorta Szerbia integritását, és ha ez akkor így volt, miért térnénk vissza az olyan megoldásokra" – tette fel a kérdést a szerb államfő. Véleménye szerint a Vajdaság Statútumáról szóló vita „ködösítette” a szerbiai regionalizáció kérdését , holott szerinte ez is fontos kérdés, hiszen enélkül nincs fejlődés. Szerbiában az ilyen kérdést mindig a szeparatizmussal hozzák összefüggésbe, holott a célszerűség a perdöntő. Nyilatkozatában a szerb elnök arra is kitért, hogy Vajdaság lakossága szerin t Újvidéknek „vajdasági Belgrádnak” kell lennie. „Újvidéknek nem kell vajdasági Belgráddá válnia, mert Vajdaság decentralizálása és a saját fejlődésükért felelős régiók kialakítása elválaszthatatlanok a decentralizációtól és a felhatalmazásoknak a községe kre történő átruházásától” – mondta Boris Tadić, és nyomatékosította: az egyenletes fejlődést kell előtérbe helyezni, ami lehetővé teszi, hogy Szerbia a jövőben oszthatatlan legyen, és senki se tehesse kérdésessé az integritását. vissza
