Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-22
MeH Ne mzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.22 . 20 magyar pártokkal informatív ka pcsolatban vagyunk, illetve kezdeményezéseink során igyekszünk bevonni őket, egyegy konkrét ügy támogatását kérve, mint például a temerini fiúk kegyelmi kérvénye kapcsán megfogalmazott petíciónk ügyében – mondta kérdésünkre Andrócky Csaba. Hogy mégis mi fűti ezeket a fiatalokat? A remény, hogy változtatni tudnak a sok tekintetben döcögő demokrácia és tolerancia megvalósulásában. S ilyen tekintetben egy európai díj rengeteget jelenthet nekik. vissza A püspök és a forradalmár Paraméter.sk 2009, június 16 - 16:21 Futaki Pál Alapvető célkitűzésében még egyet is lehetne érteni Tőkés Lászlónak a washingtoni Kossuth Házban elmondott beszédével, melyben a „nemzetpolitikai rendszerváltozás” szükségességéről beszélt, annyiban minde nképp, hogy valamiképp módosítani kellene a nemzetről való, mára meglehetősen elavulttá vált, általában XIX. századi eszmékre épülő gondolkodást. Tőkés ezt az egyesítés szellemében képzeli el, ahogy a Fidesz és a hozzá közel álló erők, a jobboldal szélén p edig a radikális Jobbik is. Pedig a Tőkéselőadás szellemes címe (Unió, Erdéllyel!) alapján arra is gondolhattunk volna, hogy az erdélyi püspök esetleg a régiók szempontjai felől közelíti meg az európai politikát. Nem ezt tette. Tőkés László az Európai Pa rlament magyar ajkú képviselőiről értekezve három erdélyi, huszonkét magyarországi és két felvidéki illetőségű politikus azon felelősségéről szólt, hogy az egységes magyar ügyekben összetartsanak. Eközben pedig mintha megfeledkezett volna arról, hogy a mag yarországi pártok manapság nemhogy egységre nem törekszenek, hanem viszálykodásukkal az egész magyar társadalmat hosszú időre megmérgezték. A huszonkét magyar EPképviselőt ugyanabba az – ahogy Tőkés fogalmazott – „ütőképes seregbe” sorolni épp emiatt jele n pillanatban meglehetős naivitásra utal. Ennél is problematikusabbnak tekinthető az a megállapítása, hogy ez a bizonyos „magyar tömb” tulajdonképpen csak a módszereiben különbözik a Jobbiktól: hogy tudniillik elvekben közel állnak egymáshoz, csak kínos h elyzetbe hozhatják őket azzal, hogy „vadakat mondanak”. Miféle elvekről van szó? A „cigánybűnözés” elleni harcról? A „Magyarország a magyaroké” elvéről? Az euroszkepticizmusról? Tőkés László ezzel a kijelentésével maga is „vadakat beszélt”, hiszen a néppár ti magyar EPképviselők mindegyike korántsem azonosul a Jobbik elveivel (beleértve az MKPsokat), a nagy magyar egység tehát ebből a szempontból sem több üres lózungnál. A Jobbikkal való elvi rokonság bizonygatása pedig alááshatja az egész magyar néppárti delegáció hitelét Brüsszelben, mert a szélsőségeseket bizony nem szívelik a jobbközép csapatban. Tőkés László talán Kossuth iránti tapintatból fogalmazott ilyen hevesen – lehet, hogy illetlennek találta volna, ha nem forradalmi hévvel közelít a témájához a legnagyobb magyar forradalmárról elnevezett házban. Pedig mostanság – remélhetőleg – nem lesz szükség forradalomra, Kossuth békésen pihenhet a föld alatt, mi meg békésen építgethetjük azt az Európai Uniót, amelyről százhatvan éve álmodni sem mert volna s enki. vissza Biharnak elsőbbség járna Reggeli Újság 2009. 06. 22. Egyre többen szülnek a határ túloldalán. Cseke Attila RMDSZes szenátor pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján a jelenséget – amelyre nemrég éppen a Reggel i Újság hívta fel a figyelmet – azzal magyarázta, hogy lényegesen jobb körülményeket találnak a várandós anyukák Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy nem csupán magyar nemzetiségű hölgyek döntenek úgy, hogy odaát hozzák világra gyermeküket. A szolgáltatások és az infrastrukturális különbségek megszüntetése érdekében a mostaninál több pénzt kellene fektetni a régióba. A fiatal felsőházi tag számokkal igazolta, hogy a jelenlegi kormány az előzőnél egész pontosan 8,4szer kevesebbet szán a Bihar megyei egészségü gyre. Az előző kormányzat regnálása idején majd’ 62 millió lej áramlott a megyébe, ebből mintegy harmincmilliót szántak építkezésre és karbantartásra, orvosi műszerekre 17 milliót, sőt mentőautókra is jutott több mint 14 millió lej. A Bockabinet ellenben mindössze 1 840 000 lejt szán a megye idei egészségügyi kiadásainak fedezésére, az előző négy év támogatásának átlaga pedig évi 15 millió lej – mutatott rá Cseke. Azon túl, hogy kórházigazgatókat váltottak le és politikai szempontból neveztek ki újakat, se mmit sem tesznek Biharért, hiszen pénzt kellene ide hozni – fogalmazott konklúzió gyanánt.
