Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-22
MeH Ne mzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.22 . 17 Szolidaritás és összetartás – Ez az üzenete az újvidéki XVI. KözépEurópa csúcstalálkozónak Magy ar Szó Varjú Márta 2009. június 22., hétfő Az energiaellátás bizonytalansága, a gazdasági válság és az Európai Unió további bővítése nyomta rá bélyegét az Újvidéken június 18a és 20a között megrendezésre kerülő XVI. KözépEurópa csúcstalálkozóra , a melyen 14 ország államfője tárgyalt a térséget leginkább érintő kérdésekről. Boris Tadić szerb államfő azzal nyugtázta a háromnapos tárgyalássorozatot, hogy a NyugatBalkán Európa egyik gócpontja, hiszen erre haladnak az olaj- és gázvezetékek, s itt is lehet villanyenergiát termelni, ezért létfontosságúan szükséges az, hogy a térséget mielőbb az EUba integrálják. A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy egyetlen ország sem képes egyedül megoldani a gazdasági problémákat, így Szerbia sem, ez ért szolidaritásra és összetartásra van szükség, s köztársasági elnökünk hangsúlyozta, hogy nekünk az a feladatunk, hogy fontossá tegyük magunkat az Európai Unió számára. Úgy tűnik, az integrációnak már nemigen lesz akadálya, vagy fogalmazhatunk úgy is, ho gy az utolsó gátló körülmények is minél előbb elhárulnak, amihez nagyban hozzájárult az újvidéki csúcstalálkozó. Boris Tadić nyíltan megmondta, hogy ez volt a leggyümölcsözőbb államfői összejövetel az eddigiek közül, egyébként az efféle találkozókat 1994 ó ta szervezik meg, először azzal a céllal hívták össze az államfőket, hogy a térség vezetői közvetlenül és egyenrangúan vitathassanak meg olyan kérdéseket, amelyek KözépEurópát, ezt a térséget érintik. Egyértelműen ezen csúcsértekezletnek köszönhetően Sze rbia még közelebb jutott a vízummentességhez, hiszen a résztvevő uniós államok erről biztosították Belgrádot. Tovább tartana felsorolni azokat, akik részt vettek a csúcsértekezleten, mint megemlíteni azokat, akik távol maradtak, ugyanis hiányzott a román, az albán és a magyar elnök. A románok részéről különösebben nem indokolták meg, hogy miért nem jelentek meg, s a vendéglátók sem feszegették különösebben a távolmaradásukat. Az albán fél arra hivatkozott, hogy a meghívottak között nem szerepelt Koszovó eln öke, ezért ők tiltakozásképpen maradtak távol. Egyedül a magyar köztársasági elnök kérdésében talányos a feltett kérdésre adott válasz, hiszen indokként az a hivatalos magyarázat szerepel, hogy a csúcsértekezlet azonos időben volt az egyiptomi államfő terv ezett magyarországi látogatásával és budapesti részről ezért mondták le a részvételt. Mint utóbb kiderült, az egyiptomi államfő az unokája elvesztése utáni gyász okán lemondta budapesti útját, de ez már mit sem változtatott a magyar állásponton. Az itteni magyarok fejében bizonyára megfordult, hogy vajon vane mindennek köze a március 15hez, amikor a szerb elnök kérésére Sólyom László köztársasági elnök lemondta az akkorra tervezett vajdasági programját. Akkor a második világháború után történt magyarellen es atrocitásokra is emlékeztek volna, s elhangzott az is, hogy a tömegsír meglátogatását mostanra, a júniusi csúcsértekezletre halasztották el. A köztársasági elnök eljövetele elmaradt, most már csak az a kérdés, hogy mi ennek a valós oka, kire neheztel Só lyom László, a vajdasági magyar politikusokra vagy Szerbia köztársasági elnökére. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke házigazdaként részt vett a háromnapos tanácskozáson, tőle kérdeztük, meglátása szerint mi a csúcsértekezlet hozadéka?
