Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.19 . 43 Tüskék Nyugati Jelen, Chirmiciu András Csütörtök, 2009. június 18., 19.13 Két tüskés problémára keres megoldást Brüsszelben az EU 27 állam, illetve kormányfője. A Lisszaboni szerződés végleges elfogadása, illetve a pénzpiacok szabályozásánál egyaránt a brit szigetek különállása jelenti a legnagyobb kihívást. Brüsszelben lezártnak szeretnék tudni a nagy nehezen elfogadott EUalkotmánypótló szerződést. Nélküle ugyanis a 27 tagországgá nőtt, agyonbürokratizált és súlyos demokráciadeficitben szenvedő uni ó egyszerűen agyaglábú óriás. A Lisszaboni szerződés révén az EU egy hangon szólalna meg világpolitikai kérdésekben, nem 27en, mint most, a döntések átláthatóbban, demokratikusabban születnének, a túlburjánzott bürokrácia – a brüsszeli „eurokrácia” – pedi g visszaszorulna valamelyest. A Lisszaboni szerződést jelenleg 25 ország parlamentje fogadta el. Népszavazást csak Írországban rendeztek, s az írek el is utasították a szerződést, Csehország pedig erre hivatkozva halasztja el ratifikálását. Brüsszel októ berben újabb népszavazásra akarja rávenni Írországot. Egyelőre nem biztos, hogy erre sor kerül, vagy hogy a zöld sziget lakossága ezúttal rábólint a szerződésre, noha Brüsszel komoly kivételeket ajánlott az íreknek a legkényesebb területeken: katonai semle gesség, adópolitika és abortuszkérdés. A francia, holland és ír pofonok után egy újabb elutasítás megszégyenítő lenne Brüsszel számára. Csakhogy a munkáspárti kormányt az EPválasztáson fölényesen megelőző brit konzervatívok is népszavazásra akarják bocsá tani a szerződést, amelyet a londoni parlament ratifikált a lakosság kikerülésével. Ismerve a britek erősen euroszkeptikus beállítottságát, egy esetleges népszavazás kimenetele aligha lenne kétséges. A pénzpiacok szabályozása is kemény dió, hiszen NagyBr itannia nem hajlandó átadni a túlbürokratizált Brüsszelnek az utolsó szót. A londoni City, amely – New York után – a világ második pénzügyi központja, csak akkor tarthatja meg vezető pozícióját, ha a kapitalistaorientált, rugalmas brit hatóságok szabályozz ák. A britek nem bíznák pénzügyeiket a kontinensre, melynek nyugati fele túlságosan szocialista hajlamú, keleti részén pedig gyakran a szakmai kompetencia jelent gondot. vissza Antal: a kormánynak foglalkoznia kellene a széke lyföldi románok és magyarok közötti feszültségekkel Nyugati Jelen, Csütörtök, 2009. június 18., 20.27 A kormányt foglalkoztatnia kellene a székelyföldi románok és magyarok között fennálló feszültség, vélte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütör tökön. Hozzátette: az RMDSZ tiltakozó akcióinak az a célja, hogy meggyőzzék a kormányt, gondolja újra bizonyos döntéseit. Antal Árpád csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZt foglalkoztatja a Székelyföldön jelen lévő feszültség, és a kormán y nagy hibát követett el, amikor leváltotta a decentralizált intézmények magyar vezetőit. Rámutatott: az RMDSZ által eddig szervezett, és ezután szervezendő tiltakozó akciók „rendkívül moderáltak” egyes állampolgárok kezdeményezéseihez képest. „Feszültsé g van a Székelyföldön a románok és a magyarok között. Ez a kormányt is kellene foglalkoztassa – fejtette ki Antal. A polgármester szerint a helyi önkormányzatok vezetőségének szintjén is, de a lakosság körében is elégedetlenség tapasztalható, és ha az elm últ háromnégy hónapban hozott hibás döntéseket nem teszik jóvá, az elégedetlenség fokozódni fog. „Mi reméljük, hogy Bukarestnek megváltozik a nézőpontja a Székelyföldet illetően, és megváltoztatja az erdélyi és a székelyföldi magyarokkal szemben hozott h ibás döntéseit” – mondta Antal.
