Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-03
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.03. 35 Felvidék Ma, MTI, ddg vissza Duray Miklós : Kik azok a magyarok, akik nem tudják, mi a magyar érdek? Felvidékma 2009.06.03. Van Szlovákiában egy magyar írásjelekkel írt napilap. Az írásjelek nyelvileg azonosíthatók, a lap tartalma és szelleme nem, mert elvész a globalizmus ködében, melye t a rossz lyukból fúvó szelek terelnek valahol Tasmánia és Grönland között. Ennek a lapnak van egy főszerkesztőhelyettese, aki magyarul írja a nevét, de bevallása szerint (2009. május 27.) nem tudja, mi a magyar érdek. Ám legyen, felnőttként is lehet va laki ilyen. Csakhogy ez a személy évekig Londonban művelődött, ott pedig tudják mi az angol érdek. Minek volt ott, ha legalább ezt nem tanulta meg. Pedig olyan ez, mint a számtan. A képletbe a szimbólumok helyébe be kell helyettesíteni az ismert adatokat, vagy az egyenletben ki lehet számítani az ismeretlen értékét, és ha ezt helyesen tettem, megvan a megoldás. Ez a sima bőrű azonban mintha nem tanult volna aritmetikát. Talán ezért nem tudhatja mi a magyar érdek, pedig akár írástudatlanul is tudhatná, hisze n az apja is tudja. Az Európai Parlament képviselőinek választása előtti kampány során 2009. május 23án délelőtt Esztergomban a FIDESZ és az MKP közös nagygyűlése zajlott ahol felszólalt Orbán Viktor, Csáky Pál és Bauer Edit is. Orbán Viktor beszéde kava rta fel a port, mert arról beszélt, ami a lényeg. A kommunista mellébeszélésekhez és hazudozásokhoz szokott füleknek azonban éppen ez nem tetszett. Emiatt hívták össze a pozsonyi parlament rendkívüli ülését is június harmadikára. Orbán kimondta, amit már k orábban mások is, de csak őreá figyeltek fel: a Kárpátmedencei magyarok érdekképviselete az Európai Parlamentben attól függ, hány magyar jelölt szerez mandátumot – értsd ezen Romániában, Magyarországon és Szlovákiában. A szlovák politikusok egy része, ha ettől bevörösödik, nem csodálkozom, mert ők úgy viselkednek, mint a rózsaszínű kabátot ellopó tolvajok. Ha valaki rózsaszínű kabátról beszél a fülük hallatára, beremegnek, mert azt hiszik, leleplezték őket. Ugyanakkor nem értem, hogy mit nem ért ezen egy magyar újságíró, vagy mondjam úgy, hogy egy értelmiségi. A szlovákok nagy része, iskolai műveltségtől függetlenül érti ezt. Emlékezzünk vissza 2007 szeptemberére, amikor a pozsonyi parlament elfogadta a Beneš- rendeletek érinthetetlenségéről szóló határoz atát. Az összes szlovák képviselő azonosan – a magyarok ellen – szavazott, függetlenül pártszínezetétől. Annyiban igaza van a magyar írásjelekkel íródó szlovákiai napilap főszerkesztőhelyettesének, hogy az Európai Parlamentben párttagságuk szerint szerve ződnek a képviselők, de ez is csak részben igaz, mert ott nincs olyan szigorú frakciófegyelem, mint az országok törvényhozó testületeiben. A szolidaritás azonban annál inkább működik, ami átível a pártok közötti határokon. Ezért fontos ügyekben vagy nemzet i ügyekben, meggyőződésük szerint szavaznak együtt jobboldali, baloldali és liberális képviselők is. Hiszen a szlovák pártok képviselői is, akik szintén különböző frakciókban foglalnak helyet, egyöntetűen szoktak felszólalni a magyar kérdésben, pl. Bauer E dit ellen. Viszont Orbán Viktor nem csupán határtalan nemzeti elkötelezettségéből fakadóan hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben szükséges a népes magyar képviselet, hanem azért is, mert a nemzet ügyében programszerűen elkötelezett népes jobboldali ma gyar képviseletre van szükség Strasbourgban. Márpedig a FIDESZ az MKP és az RMDSZ képviselői együtt ülnek a néppárti csoportban és nem mindegy, hogy hányan ülnek ott. Minél többen vannak, annál szélesebb körű kapcsolatot tudnak teremteni más képviselőkkel és meg tudják őket győzni a magyar ügy igazáról. A fent említett írónak azonban az nem világos, mi a magyar ügy, vagy ahogy ő írja: magyarügy. Magyarügy volt akkor, amikor pl. a szlovák oktatási minisztérium által az uniós forrásokra kiírt iskolaépületf elújítási pályázatok során az első öt fordulóban egy magyar iskola sem volt nyertes. Magyarügy volt a magyar földrajzi nevek írása a szlovákiai magyar tankönyvekben. Magyarügy volt a délvidéki magyarverések sorozata. Magyarügy a Malina Hedvig megveretésébő l eredő kálvária. Magyarügy a dunaszerdahelyi fociszurkolók összeverése a szlovák rohamrendőrök által. Ezek az ügyek mind uniós ügyekké is váltak, és amiben sikerült