Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.19 . 10 Tüskék – Brüsszelben lezártnak szeretnék tudni a nagy nehezen elfogadott EUalkotmánypótló szerződést. Nélküle ugyanis a 27 tagországgá n őtt, agyonbürokratizált és súlyos demokráciadeficitben szenvedő unió egyszerűen agyaglábú óriás. A Lisszaboni szerződés révén az EU egy hangon szólalna meg világpolitikai kérdésekben, nem 27en, mint most, a döntések átláthatóbban, demokratikusabban szület nének, a túlburjánzott bürokrácia – a brüsszeli „eurokrácia” – pedig visszaszorulna valamelyest . ( Chirmiciu András , Nyugati Jelen) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „Események, progra mok” cím alatt olvasóink tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=5&sub_category =162 Cikkek: Kié a szülőföld? Nemzetpolitika.gov.hu 20090619 07:57 Ki sajátította ki a Szülőföld Alapot? – teszi fel a kérdést az Új Szó újságírója, oly módon, hogy egyben állítást is megfogalmaz. Vagyis szerinte a Szülőföld Alapot kisaj átították, aminek következtében a hagyományőrzés került ki győztesen az értékteremtéssel szemben. A cikk írója szerint nem átgondolt a SZA támogatási koncepciója, amiért áttételesen az Alap „védnökének” nevezett MeH Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamt itkárságát teszi felelőssé. Az Alapot a magyar kormány hozta létre, költségvetési forrásokat kezel, de azt nem a kormány vagy valamely kormányszerv egymaga osztogatja valamiféle logika mentén, hanem egyértelmű felelősségi viszonyok és szigorú összeférhete tlenségi szabályok mellett működő, háromszintű intézményrendszer révén, nyilvános pályázatok útján kerülnek támogatásra a külhoni magyarság identitásmegőrzése szempontjából szakmai alapon fontosnak talált projektek az e célra rendelkezésre álló, évi több mint 2 milliárd forintból. Amiről a hazai és külhoni magyar politikusok a Regionális Egyezető Fórum keretében megegyeznek, azt az Alap kollégiumai, amelyekben ugyancsak többségben vannak a határon túli képviselők, szakterületenként ültetik át a gyakorlatb a: kijelölik a támogatandó célokat, vagyis meghirdetik a pályázatokat. Minden határon túli képviselőnek kötelessége saját országában, saját területén a helyi érintettekkel, szervezetekkel egyeztetni, és az egyeztetés nyomán jegyzőkönyvben rögzített közös á lláspontot képviselnie. A budapesti kollégiumi üléseken nem gyakorlat a határon túli szakmai javaslatokat felülírni, a kollégiumok tiszteletben tartják az érintettek képviselőinek álláspontját, abban a reményben, hogy ők valóban a helyi valós érdekeket, a közösség akaratát képviselik. Amennyiben a támogatási döntések nem tükrözik a közösség érdekét és akaratát, a felelősöket nem Budapesten kell keresni. A történet viszont rávilágít az egyéni és a közösségi autonómiák állapotára és arra a habitusra, ami szer int mindenért az állam a felelős. Mintha az egyén, a kisebb közösség nem kellene feleljen saját döntéseiért, választásaiért. Nem tudunk egyetérteni a hagyományőrzés és az értékteremtés szembeállításával sem, hiszen a választóvonal nem itt húzódik. Az is lehet értékes, ami tradicionális. A kérdés az, hogy vajon a helyi struktúrák, egyeztetési mechanizmusok, a döntéshozói helyzetbe hozott külhoni magyar delegáltak elég rugalmasake még ahhoz, hogy el tudják választani az értékest az értéktelentől, a szokásj ogot és az urambátyámrendszert az innovatív támogatási gyakorlattól. Az írás egészéhez éppen ezért még néhány pontosítást is hozzá kell fűznünk. A Szülőföld Alapnál alanyi jogon egyetlen szervezetnek sem jár támogatás és stratégiailag fontosnak kinevezet t szervezetek sem léteznek. A cikkben több támogatási forma keveredik össze: a Csemadok a 2007ben létrehozott Nemzeti jelentőségű intézmények és
